Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Ruszalka

Címkék: Renée Fleming, Bartók Rádió, Metropolitan Opera, Ruszalka



Renée Fleming csütörtökön exkluzív interjút adott a Bartók Rádiónak. A beszélgetést a ma esti operaközvetítés szünetében hallhatják. Műsoron Dvorák: Ruszalka című három felvonásos operája élő adásban a New York-i Metropolitan Operaházból. A címszerepben: Renée Fleming


Bach-maraton

Címkék: Johann Sebastian Bach, Bach-maraton, Bartók Rádió

Február 2-án a Művészetek Palotája és a Budapesti Fesztiválzenekar rendezésében ismét egy zeneszerző, jelesül J. S. Bach műveit adták elő az említett helyszín hangversenytermében és fesztivál színházában. A Bartók Rádió 12 órától kezdve élőben közvetítette az előadásokat, a darabok között pedig a Kotta nélkül c. bologon is megjelent körkérdésre válaszoltak a hallgatók. Ezekből idézünk most.

"Bach zenéje olyan, mint a Biblia. Soha nem lehet "kiolvasni", csak újra és újra olvasni, játszani." (Sárközi Erika)


"Bach partiták Schiff Andrással - és nem tudom a dolgomat tovább tenni, hanem megáll az idő, és úgy érzem magam, mint a legemelkedettebb szerelmeskedésben. - Ez a pár héttel ezelőtti 1990-es koncertközvetítés alatt jutott eszembe. Engem kiemel a hétköznapi létből, jobban mint más zeneszerző." (Kurják Tímea)

"Mivel nincs zeneelméleti képzettségem (zenegyakorlati sincs) nem tudom szabatosan kifejteni. Csak annyit tudok, hogy nem lehet olyan hangulatom, olyan tevékenységem, hogy bármelyik, véletlenszerűen felhangzó Bach zene zavaró lenne. Egyszerűen olyan, mintha kifejezetten nekem szólna, nekem írta volna valaki aki jobban ismer engem mint én magam." (Gulyás István)

"Hallgatom a műsort és nagyon nagyon tetszik. A két legnagyobb zeneszerző Bach és Mozart!" (Kiss Tamás) 


Apollón

Címkék: apollón, pasqualini, bartók rádió, ellenpont


Apollón babérkoszorút nyújt át a 17. század egyik legismertebb kasztrált énekesének, Marcantonio Pasqualininek, aki nemcsak előadóművész és zeneszerző, hanem elismert költő is volt. A Sixtus-kápolna kórusának tagja: erre utal fehér miseruhaszerű öltözete, viszont a vállánál összefogott állatbőr színházi, operai tevékenységére utal. Pasqualini billentyűs citerán játszik a képen, a hangszeren Dafné szobra látható, amint Apollón egykori szerelme fává változik. A háttérben a fához kötözött Marsziasz elfordítja tekintetét Apollón lírájáról, mely a szellemi erőt jelképezi, míg a szatír földön heverő dudája a testiség és durvaság jelképe.

(Andrea Sacchi: Apollón babérkoszorút nyújt át Marcantonio Pasqualininek, 1641 - New York, Metropolitan Museum of Art)


A múzsák

Címkék: múzsák, bartók rádió, ellenpont



Ha kell gyönyörűek, ha olyan kedvük van csúnyán beszélnek. Apjuk a nagyfőnök, anyjuk a titánnő. Kilenc lánytestvér, akik nélkül bajosan született volna művészet.

Ők a múzsák.

Hésziodosz, Homérosz, Ovidius és Boccaccio is megemlékezik róluk, de persze "múzsailag" ők sem értenek egyet mindenben.

Az első időkben három múzsa élt csupán. Hegyeket jártak és folyópartokon pihentek, majd idővel az Olümposzra kerültek, hogy ott énekükkel szórakoztassák az isteneket. A hagyomány szerint később, amikor már többen is lettek, két csoportra oszlottak: az egyik Macedóniában a Pieros-hegyen ütött tanyát, míg a másik a Helikon-hegyen érezte jól magát. Az első csoport egy idő után úgy érezte, most már oly sokat fejlődtek a költészet- és zenetanulás terén, hogy ideje versenyre hívni a szomszédokat. Ez utóbbiak kithara-kísérője maga Apollón volt. A kihívást elfogadták, és Parnasszus nimfáinak bíráskodásával elindult a küzdelem. A nimfák a helikoniakat hozták ki győztesnek, amire a másik társaság igencsak felkapta a vizet, és szörnyűségeket vágtak a versenytársak fejéhez. Ezt Apollón sem hagyta szó nélkül: szépen madarakká változtatta őket: ezzel az ügy le lett zárva.

A múzsákat eleinte a költészettel azonosították, tevékenységük a zenével csak később bővült. Ahogyan létszámuk is. A klasszikus ókorban már kilencen voltak, név szerint: Erató, Euterpé, Kalliopé, Kleió, Melpomené, Polühümnia, Thália, Terpszikhoré és Uránia. Mindegyiküknek volt egy különös tulajdonsága.


Kezdjük a sort Kalliopéval, a szép hangú múzsával. Testvéreihez hasonlóan ő is Zeusz és Mnémoszüné lánya. Szép hangja ellenére ő az epikus költészet és a tudomány múzsája. Ennek köszönhetően, ha találkoznak vele, viasztáblájáról és íróvesszőjéről ismerhetik meg.
















Viszonylag könnyen összekeverhetik Kleióval, akit sokan csak Kliónak neveznek. Nos, mivel testvérek voltak, igen hasonlítottak egymásra. Csakhogy Kleió nem viasztáblát, hanem papirusztekercset tart a kezében s - csakúgy mint nővérének / vagy húgának - van nála íróvessző is.





















És itt van a "bűbájos" Erató, a szerelmi és erotikus költészet pártfogója és megtestesítője. Fejét mirtusz vagy rózsakoszorú díszíti, kezében lantot tart, lábánál madarak csipegetnek magokat. A reneszánsz festményeken gyakran arany nyílvessző van kezében, így utalnak Éroszra, a szerelem istenére, akinek Erató gyakori kísérője volt és arra, hogy a "szerelem" mindenkit megihlet.



















Euterpé a következő múzsa, akinek szintén köze van a muzsikához. Őt többnyire kettős fuvolával ábrázolják. Nem volt egyedül, ugyanis szerelmi viszonyt folytatott Sztrümón folyóistennel. Kettejük gyermeke, Rhészosz, kinek sem a fuvolához, sem a muzsikához semmi köze már.























Mai utolsó múzsánk Polühümnia, a komoly himnuszköltészet múzsája. Neki tulajdonítják a líra feltalálását. Polühümnia segít emlékezni, s neve arra utal, hogy a költők az általuk írt himnuszokkal halhatatlan dicsőségre tettek szert. Többnyire tűnődő pózban, kezében pergamentekerccsel, vagy (mint jelen esetben) ha a mezőgazdasági munkák őrzőjének tartják, kerti szerszámokkal a kezében ábrázolják.

(Folytatása következik.)

















Angyalok és pásztorok

Címkék: angyalok és pásztorok, ikonográfia, ellenpont, bartók rádió

Domenichino: A pásztorok imádása (Skót Nemzeti Galéria)

























Campin, Robert:
Jézus születése, a pásztorok imádása (Dijon, Szépművészeti Múzeum)

























Castiglione, Giovanni Benedetto:
A pásztorok imádása (Genova, Szent Lukács templom) 

Reggeli etűd

Címkék: Reggeli etűd, Jólesz György, Bartók Rádió, Muzsikáló reggel

Talán magával az irodalommal egyidős a jelenség, pontosabban az az eljárás, hogy az író egy-egy figuráját annak beszédmódjával karakterizálja. Az viszont vélhetően az újkori irodalom találmánya, amikor a szereplő társadalmi hovatartozását világítja meg a beszédstílus.

Az író saját, „hivatalos” nyelvezetétől való eltérés a legtöbb esetben lefelé mutat. A tanulatlan emberre jellemző beszédet, argót használó, vagy a tájnyelven megszólaló szereplőt rendszerint lenézik. Jobb esetben a mű egyéb szereplői, rosszabb esetben maga az író. Természetesen ez nem kizárólagos szemlélet, hiszen a népi, a népies és a népieskedő irányzatokban a tájnyelv és a tájszólás határozottan a kiválasztottakat jellemzi. De ha egészében nézzük, a nyelvtani hibákkal terhes, a tájnyelvi, netán trágár megszólalás általában a megszólaló alávetettségét fejezi ki. A számtalan példa közül egyet. Karinthy Frigyes színdarabjában, a Holnap reggelben, a III. felvonás elején két jassz – a régies kifejezést csak körülírni tudom, mondjuk, a kallódó fiatal szókapcsolattal –, szóval, két jassz beszélget. (A „Himmelmann” tükörfordításban égi embert, a történetben értelemszerűen pilótát jelent.)

A társadalmi osztályok, a hierarchia tekintetében valamivel közömbösebb az idegen akcentus használata. Ámbár ez is lehet lenézés tárgya, és ezzel már át is lépünk a zene területére. A Zsoldosszerenád, Orlandus Lassus madrigálja viccességét annak szövege adja. Ahogy egy faragatlan zsoldoskatona töri az olaszt.



De mehetünk még beljebb is a muzsikában. A XIX. és a XX. század és bizonyos mértékig még korunk zenéjében is az ún. könnyűzene felbukkanása az egyszerű, tanulatlan, alacsony származású ember beszédének a megfelelője – egyértelműen rosszalló, lenéző értelemben. Hogy ez jó-e vagy sem, hogy mesterségesen mélyíti-e a szakadékot a „magas művészet” és a „könnyű műfajok” között, vagy csak leképez egy szemléletmódot, ezt nem a mi tisztünk eldönteni. Inkább lássunk két példát. Arthur Honegger drámai oratóriuma, a Jeanne d’Arc a máglyán történelmi témát dolgoz fel. A jórészt szimbólumokkal dolgozó alkotás egyik legdöbbenetesebb jelenete, amikor Jeanne-t a peres eljárás során kiszolgáltatják az állatoknak. De ki legyen a bíró? A tigris, a róka, a kígyó nem vállalja. Elvállalja viszont a disznó. A dolog történelmi előzménye voltaképpen egy szójáték. A Jeanne perében eljáró egyházi törvényszék vezetője Beauvais püspöke, egy bizonyos Pierre Cauchon volt. És bár másképpen írják, mint a ’disznó’ jelentésű „cochon”-t, a két szó csengése ugyanaz. Nos tehát a disznó jelentkezik elnöknek, és a jelenethez Honegger kora szórakoztatózenéjének stílusából merít.

Alban Berg Wozzeck című operája, illetve a forrásul szolgáló Büchner-dráma szintén megtörtént eseményt dolgoz föl. És noha a következő jelenet kocsmában játszódik, ahol eleve is indokolt a könnyűzene használata, Berg ezzel is aláhúzza a helyzet tragikumát. Wozzeck meglátja élettársát, Marie-t, amint a Tamburmajorral táncol, önfeledten.

Említettem, hogy ez az eljárás a XIX. században kezdődik, azért ezt hadd finomítsam. Az 1800-as évek elején még nem létezett, vagy nem volt akkora a szakadék könnyű és komoly között. Haydn még gond nélkül adott ugyanabban a tételben ugyanannak a témának arisztokratikus, népi és magyaros karaktert – mint például a III:77-es Hoboken-jegyzékszámú C-dúr vonósnégyesben.



Maradjunk is a vonósnégyesnél.

Tapasztalhatjuk, hogy a kényszerű hierarchiát a könnyűzene is tudomásul vette, és az ünnepélyes mondanivalóhoz az ún. komolyzene eszköztárából kell kölcsönöznie. Paul Simon és Art Garfunkel dalában a neves amerikai építészre, Frank Lloyd Wrightra emlékeznek, és a méltatás csúcsán belép egy vonósnégyes is.



Jólesz György

(Elhangzott 2013. november 21-én a Bartók Rádió "Muzsikáló reggel" című műsorában.)


Haydn-kalóz

Címkék: Haydn, Bősze Ádám, Bartók Rádió

Anélkül, hogy bármilyen "morális" felhangja lenne a mostani posztnak, el kell ismerjem, nem vagyok túlságosan oda a klasszikus zene hétköznapiasításától. Pedig - mondhatják többen is jogosan - magam is részt veszek abban, amikor a zeneszerzőket mint egyszerű embereket próbálom közelebb hozni a Bartók Rádióban. De hol van a határ? Egyáltalán van-e határ? Vagy az is országonként változik? Kíváncsi vagyok a véleményükre! (Kommentekre a Kotta nélkül Facebook-oldalán van lehetőség).

Itt van ez az amerikai plakát, amely Haydnt kalózként ábrázolja. Ez a nemzetközi "beszélj-úgy-mint-egy-kalóz" nap alkalmából készült.

A bűvös vadász

Címkék: Weber, A bűvös vadász, Bartók Rádió


Ma este a Bartókón Nikolaus Harnoncourt vezényletével lesz hallható Weber "A bűvös vadász" című háromfelvonásos operája, az a mese, amely hosszú ideig foglalkoztatta a zeneszerzőt. Röviddel azután ugyanis, hogy Weber elfogadta a drezdai udvar operakarmesteri megbízását 1817-ben, újra nekilátott a Bűvös vadász történetének kidolgozásához. Előtte nagyjából 7 évvel kezdett foglalkozni ezzel a históriával. Kapcsolatba lépett Kinddel, a drezdai irodalmi "dalkör" jeles képviselőjével, aki hamarosan felvázolta librettóját, akkor még "A próbalövés" címmel. Hozzá kell tegyük, hogy ez a történet abban az időben igen népszerű volt a német nyelvterületen: több színházi változat is a közönség elé került. És nemcsak Weber fantáziáját mozgatta meg, hanem például Spohrét is, akit szintén megihletett ez a mese. Persze Spohr amint megtudta, hogy kollégája is tervbe vette egy opera megkomponálását, letett tervéről Weber javára.

Weber lassan dolgozott. Persze nem a tehetség, vagy az ihlet hiánya, hanem más elfoglaltságai miatt. Végül 1820-ra tudta befejezni művét, amely egy csapásra komoly sikert hozott számára. A darab népszerűségét mi sem mutatja jobban, hogy 1830-ra bemutatták Dániában, Svédországban, Csehországban, Oroszországban, Franciaországban, Lengyelországban, Hollandiában és Magyarországon. Sőt, 1850-re már láthatta Rio de Janeiro és Sydney közönsége is.


Az aranyhalak zenehallgatási szokásairól

Címkék: Ellenpont, Bartók Rádió

Egy új tanulmány szerint az aranyhalak nemcsak hogy zenekedvelők, de még a zeneszerzőket is meg tudják különböztetni.

A Keio Egyetem Pszichológiai Fakultásán végzett kutatást vezető Kazutaka Shinozuka elmondása szerint az aranyhalak sokkal okosabbak és műveltebbek annál, amit mi gondolnánk róluk. A kísérlet szerint két zeneművet, J. S. Bach d-moll toccata és fúgáját, illetve Sztravinszkij Tavaszi áldozatát játszották le a halaknak. A zeneszó alatti étkezési hajlandóságuk nyomán vonták le azt a következtetést, az aranyhalak, bizony, sokkal többet esznek, ha Bachot hallgatnak, mint amikor Sztravinszkijt játszanak nekik.



Shinozuka elmondta továbbá, hogy az aranyhalak Bach-rajongása nem egyedülálló: egy korábbi kísérletük eredménye szerint a jávai verebek is inkább a barokk mester darabjait szeretik, mintsem a kortárs zeneszerzőkét. Nagy valószínűséggel mindez a mai fül számára megszokottabb disszonanciakezelésből vezethető le.

Általában elmondható, hogy az állatok zenehallgatási szokásairól nem tudunk semmit. Legalábbis ezt hisszük mi, laikusok. Többnyire azt gondoljuk ugyanis, kedvenc, vagy tőlünk távol élő állataink bambán bámulnak csupán, ha Mozartot, vagy Beethovent játszunk nekik.

David Teie csellóművész, a Marylandi Egyetem zenei fakultásának előadója tette fel a következő költői kérdést: "Gondolták volna valaha is, hogy egy denevérnek elerednek a könnyei, ha meghallgatja Schubert Szerenádját?"



Teie a gyapjasfejű tamarinoknál vizsgálta, hogyan is reagálnak a zenére. A majmokat alapvetően hidegen hagyta a muzsika, s rá se hederítve ugráltak egyik ágról a másikra. Meglepő módon viszont megnyugodtak és figyelni kezdtek, ha Teie Metallica számot tett fel nekik.

Shinozuka nem merné azt állítani, hogy az állatoknak kedvére lehet tenni a klasszikus zenével, de az biztos, hogy akusztikus kommunikációra képesek. Úgyhogy a zeneszerzőknek már csak rövid ideig kell a humánpublikum tetszésére lenni, ha minden igaz, a határok hamarosan kitágulnak.

 

Viharsarok 1.

Címkék: Viharsarok, Bartók Rádió, Fertőd

Hogy örültem a reggeli viharnak! Tudtam ugyanis, hogy este a fertődi Esterházy-kastélyból közvetítünk a Bartók Rádió hallgatóinak egy, a szó szoros értelmében vett viharos koncertet. Sejtettem, ha bármilyen viharos "poénnal" állok elő, a közönség azt sem fogja majd tudni, miről beszélek, hiszen régóta nem volt részünk viharban (vagy csak engem került el egy ideje).
A Collegium Marianum együttes (Barbara Maria Willi - fortepiano, Jana Semerádová - fuvola, piccolo, Vojtěch Semerád - hegedű, brácsa, Petr Hamouz - gordonka) J. Ch. F. Bach, Haydn, Vanhal, Kozeluh és Dusík vihart idéző műveiből válogat majd.

                         Collegium Marianum (fotó: Petra Hajská/Collegium Marianum)  

Igyekszem dokumentálni a hangversenyig vezető utat, akinek kedve van, tartson velem!

13:15 Most indultunk a Bródy Sándor utcából (a fedélzeten Veisz Gábor szerkesztő, Illényi Péter zenei rendező és jómagam). Nagyjából 100 méterre a Bródy Sándor utcától (Puskin utcában) dugóba keveredtünk (a koncertkezdésre [19:35] talán odaérünk).

A hivatalos műsor:
J. Ch. F. Bach: e-moll fuvolaszonáta, 2. Haydn: Szonáta Op.11. No. 5., 3. Jan Křtitel Vaňhal: A nagy trafalgari tengeri ütközet és Nelson halála - szonáta, 4. Leopold Kozeluh: D-dúr (A nagy skót) szonáta, 5. Jan Ladislav Dusík: Tengeri ütközet - karakterszonáta


Bartók Rádió - szeptember

Címkék: Bartók Rádió

Megjelent a Bartók Rádió 2013. szeptemberi márványtermi és stúdiókoncertjeinek műsora. Ajánlom figyelmükbe Banda Ádám és Prunyi Ilona koncertjét szeptember 5-én (Bach: E-dúr partita BWV. 1006., Mozart: Esz-dúr szonáta K. 380, Schubert C-dúr szonáta D. 574.), a Geszler György emlékére tartott hangversenyt 12-én, illetve a "Világjáró művészeink" sorozatban Baráti Kristóf, Bánfalvi Zoltán, Bársony Péter és Várdai István vonósnégyes-hangversenyét (szept. 19.). A "Zenebeszéd" szeptember 28-i felvételén Mahler: "A fiú csodakürtje" dalciklusáról beszél Péteri Lóránt. Közreműködik Bátori Éva - ének és Réti Balázs - zongora.


Asztalzongora

Címkék: Iparművészeti Múzeum, asztal, Tárgy eset, Bartók Rádió, piano carré, Semsey Balázs

A 2013. július 5-i Tárgy eset, a Muzsikáló reggel tárgyiasított magazinjának felvétele az Iparművészeti Múzeum hangszergyűjteményében volt, ahol Semsey Balázs muzeológus egy különleges instrumentumot, egy asztalszerű billentyűs hangszert mutatott be a Bartók Rádió hallgatóinak.
A "Tafelklavier", franciául "piano carré" valójában egy négyszögletű zongora, s számítson ma már oly nagy ritkaságnak is, a 19. században az egyik leggyakrabban használt házi hangszer volt. Többnyire hölgyek játszottak rajta, hol szólóban, hol pedig saját éneküket kísérve. Sajnos nem tudjuk, ki és mikor találta fel, de sokan örültek az újításnak, hiszen egy ilyen hangszer igencsak helytakarékos volt, mondjuk egy korábbi csembalóhoz képest. Persze elődjére azért hasonlított, ha nem is hangban, de legalább billentyűinek színében.

Semsey Balázs elmondta, hogy az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében őrzött hangszer diófából készült, billentyűit pedig ébenfa, illetve elefántcsont borította. Pontosan úgy, ahogyan nagy elődjénél, a csembalónál: az egészhangok itt is feketék, a félhangok pedig fehér színűek voltak.

A piano carré négyszögletes formája is arra utal, hogy a clavichord egyenes ági leszármazottja. Annak a hangszernek, amelynek figyelembevételével Carl Philipp Emanuel Bach megírta a híres ún. zongoraiskoláját. Németországban és Svájcban nemcsak négyszögű formájú asztalzongora maradt fenn, hanem hárfaalakú is. Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében lévő instrumentum a piano carrék egy korai darabja, az 1780-as évekből származik.

A Budapesten őrzött hangszert minden bizonnyal Liége-ben készítették, Magyarországhoz tehát - azon kívül, hogy egy magyar ember birtokában volt - valójában semmi köze. Az egykori tulajdonos, gróf Nemes Albert 1942-ben ajándékozta az Iparművészeti Múzeumnak.

"Alig buktatott" - a matematikus Kacsoh Pongrác

Címkék: Kacsoh Pongrác, Kelemen Éva, Tárgy eset, Bartók Rádió, matematika, OSzK


Borogyin a macskái mellett a kémcsövekkel bíbelődött, Mozart kuglizott és biliárdozott, Gluck vízzel töltött üvegeken muzsikált, Bartók Béla pedig lepkékre is vadászott. A csodabogár-zeneszerzők közül egy újabbat ismerhetünk meg ma, méghozzá olyat, akinek egyéb munkássága néha komolyabb mint muzsikája.

A "Tárgy eset", a Muzsikáló reggel tárgyiasított magazinja ismét az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában járt, ahol Kelemen Éva egy igazi meglepetést készített elő: olyan könyveket, amelyek laza szálakkal kapcsolódnak csupán a zenéhez.

"Ezek Kacsoh Pongrác matematikai és fizikai jegyzetei. Tudni kell, hogy Kacsoh matematika-fizika szakos tanár volt, fizikából doktorált Kolozsvárott. Amikor képesítő vizsgájára készült, akkor tanulmányi célból foglalta össze két neves professzora, dr. Farkas Gyula és Vályi Ödön előadásait." 

Azt mindig tudtam, hogy a matematika és a fizika példának okáért számomra kínai, de egészen eddig legalább el tudtam olvasni ami a papírra van írva. Kacsoh Pongrác gyorsírással jegyzetelt, így rejtve maradt előttem, miről is szólt számára e két nemes tudomány.

"Nagyon komolyan használta ezeket a jegyzeteket; lehet látni, hogy kommentárokat fűzött hozzájuk. Pontosan vezette, hogy melyik előadások kerültek füzetébe. A jelen kötettel Temesvárott 1897. június 24-én délelőtt 11-kor készült el. A dátum utáni lapon pedig Kacsoh - mint vérbeli fiatalember - aláírását próbálgatta." - mondta el Kelemen Éva.

Mielőtt a János vitéz zenéjéből azt gondolnák, Kacsoh csupán a zene napfényes oldalát szerette, netalán egyszerűbb elme volt a kortársakénál, rá kell mutassunk, hogy ő volt az egyik első olyan kolléga, aki kiállt Bartók Béla újító törekvései mellett. Nem beszélve arról, hogy szépen csendben ledoktorált. És nem zeneszerzésből.

Kelemen Éva: "Itt van a doktori értekezésének egy másolata, mely később nyomtatásban is megjelent. "Az energia terjedési tüneményei" címmel védte meg a disszertációját." 

Kacsoh egész életében tanár maradt. Szigorú és következetes pedagógus, aki e két, már akkor is nehéz tárgyból - legalábbis erről tanúskodnak a korabeli statisztikák - 2000 tanuló közül csupán 220-at buktatott meg.

"Matematika-fizika tanárként működött egészen sokáig. Amikor a János vitézt megírta, akkior ő még 
mindig a Tavaszmező utcai reáliskolában tanított, sőt később Kecskeméten reáliskolai igazgató is lett. Mindeközben gyakran írt zenetörténeti és zeneesztétikai cikkeket a Zenevilág című lapba, amelynek társszerkesztője is volt. A János vitéz kirobbanó sikere sem részegítette meg, hanem szépen visszatért a tanári katedrához és életének jelentős részében tanárként dolgozott, s mindemellett ugyanebben az iskolában a zenekört is szervezte." - mondta el Kelemen Éva.

A Tárgy eset jelen adását a Bartók Rádió hangtárából, ezt a linket  követve lehet meghallgatni 2013. július 16-ig.


Ikarosz nyomában

Címkék: Iparművészeti Múzeum, Juanelo Turriano, Bartók Rádió, Tárgy eset, Horváth Hilda

A Muzsikáló reggel "Tárgy eset" című rovatában, 2013. június 13-án került bemutatásra az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében található zenélő automata, mely egy jezsuita (?) férfiszentet ábrázol. Amint azt Horváth Hilda muzeológus elmondta, "mindössze két további, a budapesti figurával közel egykorú, imádkozó (ferences) szerzeteseket formázó automata ismert a világon: ezek egyikét a müncheni Deutsches Museum őrzi, a másik a washingtoni Smithsonian Institution - National Museum of American History gyűjteményében található. Mechanikus szerkezetüket tekintve mindkettő közeli analógiája a budapesti darabnak, s méretük is közel azonos. Ugyancsak hasonló méretű és szerkezetű a bécsi Kunsthistorisches Museum Kunstkammerében őrzött, Lanton játszó hölgy címen ismert zenélő automata-figura, melyet Giovanni Torriano / Juanelo Turriano (1510 k. - 1585) 1570 körül készült művének tart a kutatás. Az itáliai származású Turriano előbb V. Károly német-római császár, majd fia, II. Fülöp spanyol király udvari órásmestereként szolgált."


További információk és fényképek találhatók az Iparművészeti Múzeum honlapján. A Tárgy eset három héten keresztül meghallgató a Bartók Rádió hangtárából.


A tenger

Címkék: Debussy, A tenger, La mer, Bartók Rádió

Amikor bemutatták Debussy: A tenger című szimfonikus vázlatait a mű nem aratott sikert. Az egyik kritikus a következőket írta: „Debussy úr úgy tűnik, mostanság bizarr zenét szeret írni, olyan muzsikát, amely érthetetlen és eljátszhatatlan.” Nos, a mestert egyáltalán nem hatották meg a kemény szavak.

Ebben a művében Debussy oly érzékletesen festi le a napfelkeltét, a hullámokat és a szelet, mint korának legnagyobb festőművészei. Mindezek ellenére alkotása csak jóval később, elsősorban Toscanini előadásainak köszönhetően vált repertoárdarabbá.









Hejesírás / Helyesírás

Címkék: helyesírás, MTA, Bősze Ádám, Pirítós, Muzsikáló reggel, Bartók Rádió



Pukkini, meg Kopin - mondta hajdani énektanárom, de nem tudom, azért, hogy elrettentsen, vagy hogy tanítson minket? Az előbb elhangzott felvételen Thomas Adams működött közre. Fel e ismerték Önök is?
És már látom, ahogy tollat ragadnak. Most ne tegyék! Illetve, tegyék, csak várjanak egy kicsit!
 

Itt a Pirítós, a Muzsikáló reggel kritikai rovata. Benne helyes és helytelen írással, kedves és fülsértő fogalmazásokkal.

A népszerű vagy éppen népszerűtlen "egybeírjuk" nevű blogger, akinek sokszor nincs más dolga, mint hogy kijavítsa a külön írt, valójában egybe írandó szavakat az ilyen-olyan posztokban, lassan új munka után nézhet. A Magyar Tudományos Akadémia ugyanis helyesiras.mta.hu címen új honlapot indított.

Valószínűleg nem mai a kezdeményezés, hiszen közel két és fél ezren tetszikelték már a Facebookon; mindenesetre én még csak most láttam. Nagyszerűnek tartom mind az ötletet mind pedig a megvalósítást. Nemcsak azért, mert az oldal könnyen kezelhető, dizájnja letisztult és még vonzó is, hanem azért mert játékra csábít. Azon vettem észre magam, hogy fél órát játszottam vele: próbálgattam túljárni az eszén, majd leszálltam a magas lóról.

„Belép, berepül hozzám, szíve szívemen dobban. Száz édes csókban forrt össze ajkunk, míg izzó kézzel lefejtem bűvös válláról a fátyolt.”
Képzeljék el mindezt tele helyesírási hibával!

Térjünk csak vissza az említett honlaphoz, és olvassuk el a rövid és tartalmas összefoglalót:

"Használtautó-kereskedés, macskatápszer, papagájkiállítás, nyersselyem ing: külön-, egybe- vagy kötőjellel írjuk ezeket a szavakat? Látszólag nagyon hasonló szerkezetűek, de ki érti, hogy miért írjuk őket különféleképpen? Hogy is volt az a bizonyos „hat szótagos szabály”? Kisebb-nagyobb kutatómunkával utánanézhetünk mindennek a helyesírási szabályzatban… A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ezt többnyire vagy nem tesszük meg, vagy nem kapunk könnyen és gyorsan érthető útmutatást a szabályzattól. Ezért készítette el a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete a helyesiras.mta.hu helyesírási tanácsadó portált, ahol a fentiekhez hasonló kérdésekre diákok és felnőttek, a helyesírásban és nyelvtani szakkifejezésekben jártasabbak és kevésbé jártasak egyaránt gyors segítséget kapnak. A portál célja, hogy hasznos és hatékony segédeszköze legyen mindazoknak, akik helyesen szeretnének írni – az érvényben lévő akadémiai szabályzat, A magyar helyesírás szabályai 11. kiadása alapján."

Vegyük csak sorra a helyesírási oldal lehetőségeit! A már említett "Külön vagy egybe?" "egybeírjuk" blogger vitorlájából vonja ki a szelet, a "Helyes-e így" pedig általános ellenőrzési lehetőséget kínál. Mily sokan használhatják a "Névkeresőt", s tanulhatják meg végre, hogy Széchenyi vagy Széchényi egy ékezet különbséggel más embert jelöl! De itt az "5/öt" is, mely nagy segítség a számok helyesírásában. Csak halkan jegyzem meg: valószínűleg a matematikai antitalentumaim, (szebben: tehetségtelenségem) az oka, hogy a számok helyesírásánál még mindig meg kell álljak és el kell gondolkodjak. A dátumok és az ábécébe rendezés menüpontokat nem találom olyan lényegesnek, mint az előzőeket, gondolom, ezért is kerültek az oldal aljára.

Ha valaki ennél bővebb szakmai indoklásra vágyik, elolvashatja az éppen aktuális helyesírási szabályzatot, de kutathat az archívumban is. Mindez pedig okostelefonra szabott változatban is elérhető, és ami a legszebb mindebben: helyesírási ügyelet is működik. Még nem éjjel-nappal, hanem csak a hét két napján.

Értékelés: ***** (az ötből)

Bősze Ádám

(Elhangzott a Bartók Rádió reggeli műsorának Pirítós rovatában 2013. június 12-én.)


Allegro barbaro

Címkék: Korniss Dezső, Bartók Béla, Allegro barbaro, Bellák Gábor, Magyar Nemzeti Galéria, Bartók Rádió, Tárgy eset



Korniss Dezső 1975-ben készült festménye, az "Allegro barbaro" a Tárgy eset (8:15-től a Muzsikáló reggelben / Bartók Rádió) keddi adásának főszereplője. A Magyar Nemzeti Galériában Bellák Gábor mutatta be Korniss ikonikus alkotását a Bartók Rádió hallgatóinak. Az elhangzott műsor meghallgatható a Bartók Rádió hangtárából.


Kalózok (?)

Címkék: kalóz, kalózfelvétel, Krystian Zimerman, Muzsikáló reggel, Bartók Rádió, Ellenpont

Minden a köhögéssel kezdődött. Aztán jött a tételek közötti taps, s most ez. Krystian Zimerman lengyel zongoraművészt egy esseni hangversenye közben megzavart egy "gyanútlan" hallgató, aki mobiltelefonjával rögzítette a koncertet. Éppen honfitársának, Szymanowskinak a lengyel témára írt h-moll variációit adta elő Zimerman, amikor észrevette a rendetlenkedő nézőt. Játék közben figyelmeztette őt, hogy hagyja abba a filmezést. Az 56 éves művész ezután izgatottan kirohant, amikor pedig visszatért, tájékoztatta a közönséget, hogy éppen a Youtube és más ingyenes zenei csatorna miatt veszíti el koncertszerződéseinek nagy részét.

Eddig a hír. A Bartók Rádió hétfői "Muzsikáló reggel" című adásában (6:00-9:30) az engedély nélkül rögzített előadásokról, a szabadon felhasználható, vagy éppen tiltható zenei felvételekről lesz szó. Mindez pedig előjátéka lesz annak a sorozatnak, amelyik a Muzsikáló reggel "Ellenpont" című adásában (8:15-től) a szerzői jogot kívánja közérthetővé tenni zenészeknek és zenét szeretőknek egyaránt.

Ha a kérdéshez már most hozzászólnának, megtehetik a Facebook-oldalunkon.

[Az eredeti Zimerman-cikk itt található.]

 

Kotta nélkül

Kotta nélkül játszik az, aki betéve tudja a darabot. Kotta nélkül játszik az, aki abban a pillanatban találja ki a darabot. És kotta nélkül szeretnénk mi is játszani: könnyedén, néha improvizálva vagy éppen "nyakkendősen" írni a klasszikus zenéről. Hír, beszámoló, kritika, interjú és egyéb - a közmédia klasszikus zenével foglalkozó műsorainak háttéranyaga.

Facebook