Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Költözik a Kotta nélkül

Címkék: Kotta nélkül, költözés, kottanelkul.hu


Kedves Olvasó! Klasszikus zenével foglalkozó blogunk továbbköltözik. Az új elérhetőségünk: kottanelkul.hu

Új bejegyzéseinket, köztük a ma induló Ifjú Zenészek Eurovíziójáról szóló írásokat már az új felületen találják meg, ahol elérhetők lesznek korábbi bejegyzéseink is. Az új blog a képre kattintva is elérhető!

Kotta nélkül 

Elhunyt Andor Éva

Címkék: Andor Éva, Magyar Állami Operaház

Életének 75. évében pénteken elhunyt Andor Éva Liszt Ferenc-díjas operaénekes, érdemes művész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja. Andor Évát a Magyar Állami Operaház saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek - közölte a Magyar Állami Operaház pénteken az MTI-vel.  

Andor Éva 1939. december 15-én született Prácser Éva néven. Művésznevét Andor Ilona karvezetőtől és zenepedagógustól "kölcsönözte", aki tanára volt. 1958-tól 1964-ig a Zeneművészeti Főiskola hallgatója, a diploma megszerzése után azonnal szerződtette a Magyar Állami Operaház, amelynek egészen 1997-ig volt tagja. 1986-tól tanított a Zeneművészeti Főiskola ének tanszékén, amelynek 2000-től öt éven át tanszékvezetője is volt.

Andor Éva széles repertoárján elfért a teljes zenetörténet, Monteverditől Gershwinig énekelt koloratúrszerepeket. Egyik leghitelesebb megszólaltatója volt a Székely fonó Leányának és Kodály dalainak. Főbb alakításai között volt Mimi (Bohémélet), a Manon Lescaut címszerepe, Pamina (A varázsfuvola), Nedda (Bajazzók), Micaela (Carmen), Margit (Faust), Pillangókisasszony, Susanne (Figaro házassága), Sophie (A rózsalovag), Marcellina (Fidelio), Woglinde (A Rajna kincse). Művészi munkáját 1969-ben Liszt Ferenc-díjjal, 1976-ban érdemes művész címmel ismerték el.

Címkék: Bartók Béla Emlékház, Király Csaba

Az internet adta lehetőségek jobb kiaknázását és a fiatalok megszólítását állította programja középpontjába a budapesti Bartók Béla Emlékház március 1-jétől kinevezett új igazgatója, Király Csaba.

A Liszt-díjas zongora- és orgonaművész szerdán sajtótájékoztatón ismertette vezetői terveit a II. kerületi, Csalán úti emlékházban. Ezek között szerepel a honlap idegen, köztük ázsiai nyelvekre való lefordítása és a házban tartott hangversenyek élő online közvetítése. Az ifjúság megszólítását gyerekprogramokkal, az iskolás korosztálynak szóló zenepedagógiai foglalkozásokkal, valamint a fiatal, pályakezdő előadóknak és zeneszerzőknek nyújtott bemutatkozási lehetőséggel kívánja elérni - mondta Király Csaba, aki Szirányi János 12 éves igazgatósága után vette át az emlékház vezetését.
 

A gyerekeknek szóló Bartók-kvíz mellett az idén őszre tervezett ifjúsági programok között található Földes Imre zenetudós sorozata A kékszakállú herceg váráról, illetve Gombos László zenetörténész előadássorozata Bartók és a gyermekek címmel. Az intézmény céljának tekinti Bartók népzenei örökségének ápolását, ezért a jövőben népdaléneklési versenyt és népzenei találkozót is szerveznek majd. A fiatal muzsikusoknak lehetőséget biztosítanának arra, hogy az emlékházban rendezzék diplomakoncertjeiket, szerzői estjeiket. Király Csaba tovább bővítené a kiépített kapcsolatokat, így például a Bartók Rádióval és a Zeneakadémiával is együttműködne a jövőben.

Jövőre lesz Bartók Béla halálának 70. évfordulója, amelyről méltó módon szeretnének megemlékezni – hangsúlyozta az új igazgató. Kubínyi Tamás Bartók-kutató előadássorozata mellett a 2015-ös tervek között szerepel egy nagy magyar zongoristákat felvonultató egész éves sorozat is.  

Bartók Béla 1932-től 1940-ig lakott a Csalán úti épületben, az emlékház 1981-es kialakításában idősebb fia segített, az ő végakarata volt az is, hogy édesapja tárgyi hagyatékának megőrzött darabjait egy helyen állítsák ki. Az emlékházban található 120 férőhelyes hangversenyterem rendszeres koncertek, filmvetítések, zenei témájú előadások helyszíne, a kertben pedig szabadtéri hangversenyeket is rendeznek.

Tovább szépül az Erkel Színház

Címkék: Erkel Színház, Ókovács Szilveszter, pályázat

Lezárult az Erkel Színház homlokzatának grafikai tervezésére kiírt ötletpályázat, a munkálatok a tervek szerint még idén ősszel lezajlanak - hangzott el a színházban megrendezett hétfői sajtótájékoztatón. Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója három megosztott első díjat, valamint három különdíjat adott át a legszínvonalasabb pályázatokat benyújtó egyetemistáknak; a végül megvalósuló verzió a három legjobb pályázat ötleteiből fog kikristályosodni.

"Az Erkelnek valódi közösségi színtérré kell válnia, hogy úgy vonzza a fiatalokat, mint egy mágnes.”- hangsúlyozta Ókovács Szilveszter. Az intézmény fő célja a jövő opera- és balettközönségének kinevelése, ezért is tartották fontosnak az egyetemista korosztály bevonását a tervezésbe. A főigazgató szerint a homlokzat díszítése a II. János Pál pápa tér átalakulásának újabb megállója, szervesen illeszkedik abba a folyamatba, amelynek központi eleme a nemrég átadott metróállomás és az Erkel Színház rekonstrukciója volt.

A homlokzat megtervezésére kiválasztott építésziroda a tervezési munkát a nyertes hallgatók - Fejes Gergő, Császár Krisztina és Szlávik Krisztina; Fürtön Balázs, Horóczi Flóra és Tóth Viktor; valamint Tari Bálint és Melles Fanni Réka - bevonásával végzi majd el. A győztesek emellett 300 ezer forint pénzjutalmon is osztoznak, a díjazott pályamunkákból pedig kiállítás nyílt az Erkel Színházban, amelyet az érdeklődők június 30-ig nézhetnek meg.

A hétfői sajtótájékoztató másik témája a középiskolásoknak szóló OperaKaland program harmadik sorozata volt, amelyre már 160 iskola jelezte részvételi szándékát. Az elmúlt két év klasszikus darabjai, a Hunyadi László és a Háry János után idén A színigazgató, illetve a Mario és a varázsló című művekkel ismerkedhetnek meg a diákok, többek között Nagy Ervin, Szamosi Donáth, Kálmán Péter, Bretz Gábor, Cser Krisztián és Sáfár Orsolya előadásában. Az OperaKaland célja, hogy legalább egy fiatalkori élményt nyújtson a résztvevőknek az operaházi műfajokból.


Magyar sikerek az Armel Operaversenyen

Címkék: Armel Operaverseny, Puja Andrea, Rőser Orsolya Hajnalka, Balczó Péter

Lezárult az idei Armel Operaverseny első fordulója, amelyben az Armel Operafesztivál 2015-ös produkcióinak versenyszerepeire lehetett jelentkezni. Három magyar induló jutott tovább. Az énekeseket a zsűri két helyszínen hallgatta meg: Párizsban az Opéra Bastille-ban, Budapesten pedig a Francia Intézetben - tájékoztatták hétfőn a verseny szervezői közleményben az MTI-t. A meghallgatásokra közel kétszázan jelentkeztek, hogy elnyerjék a hat produkció összesen 11 versenyszerepének egyikét. 

Az indulók két Mozart-opera (A varázsfuvola, Figaro házassága) mellett Donizetti Calais ostroma, Rimszkij-Korszakov Mozart és Salieri című operája, valamint két ősbemutató főszerepeiért versenyezhettek. A harminchat továbbjutó közül Puja Andreát Isabella Colbran, Rőser Orsolya Hajnalkát az Éj királynője, Balczó Pétert pedig Tamino szerepére jelölte a zsűri. A második fordulóra június 1-jén a Budapest Music Centerben kerül majd sor, ekkor alakul ki a nyertesek névsora.


Az emberi szív egy bánya

Címkék: Felix Mendelssohn-Bartholdy, ősbemutató

Felix Mendelssohn-Bartholdy több mint 140 éve lappangó dalkézirata került elő egy amerikai magángyűjteményben. A művet időközben a londoni Királyi Zeneakadémia két muzsikusa, Christopher Glynn és Amy Williamson már elő is adta a BBC Radio 4 Today című műsorában. A Das Menschen Herz ist ein Schacht (Az emberi szív egy bánya) című dalt Mendelssohn 1842-ben komponálta a berlini udvari színháznál dolgozó ismerőse, Johann Valentin Teichmann megbízására. A német zeneszerző egy kísérőlevelet is írt művéhez, amelyben arra kéri megbízóját, hogy ne terjessze a darabot.

A mindössze 29 ütemből álló, alt szólamra és zongorára írt, Asz-dúr dalt sohasem publikálták, de létezéséről tudtak a kutatók, mivel az eredeti kéziratot 1862-ben, majd 1872-ben árverésen értékesítették. A kotta holléte azóta ismeretlen volt, csak a közelmúltban bukkant fel egy amerikai zenész magángyűjteményében, ám hogy miért és hogyan került az Egyesült Államokba, azt senki sem tudja. A kézirat még ebben a hónapban árverésre kerül, a Christie’s online katalógusa szerint a leütési ár várhatóan 15-25 ezer font között lesz (5,6-9,4 millió forint).

Az aukciósház kéziratszakértője, Thomas Venning szerint a dalt valószínűleg még sohasem mutatták be nyilvánosan, a londoni Királyi Zeneakadémia két muzsikusa szólaltatta meg először a BBC Radio 4 Today című műsorában.  Peter Ward Jones, az elismert Mendelssohn-kutató egyetértett Venning elméletével, de hozzátette, hogy a mellékelt levél alapján a szerző nem biztos, hogy örült volna ennek az ősbemutatónak.

A dal szövege egyébként Friedrich Rückert német költő Das Unveränderliche (A változhatatlan) című versének második versszakából származik, és az emberi szívet egy bányához hasonlítja, mely arany, ezüst és kevésbé nemes ércek forrása, de csak olyat tud adni, ami már eleve benne volt.


Beethoven Budán

Címkék: Ludwig van Beethoven, Buda

Május 7. és 11. között ismét megrendezik a Beethoven Budán elnevezésű komolyzenei koncertsorozatot, amelyen fellép többek között a holland Van Swieten Society kamarazenekar, az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus, valamint a Balázs János-Lajkó Félix duó.

Beethoven 1800. május 7-én József nádor felesége, Alekszandra Pavlovna névnapi ünnepségén adott koncertet a Várszínházban, az ünnepelt zeneszerző ekkor lépett fel Budán először és utoljára. A Budavári Önkormányzat ennek az eseménynek állít emléket az idén 15. alkalommal megrendezett koncertsorozatával. A neves zenekarok és szólisták változatos helyszíneken - így a Várszínházban, a Magyarság Házában, az MTA Kongresszusi Termében és a Kapisztrán téri Városházán - mutatják be a német komponista művészetét.


A Van Swieten Society holland régizenei együttes Beethoven I., IV. és V., "Sors" Szimfóniájának ismeretlen szerző (I.) és Johann Nepomuk Hummel (IV. és V.) által készített átiratát adja elő. Az együttes vezéralakja, Bart van Oort fortepiano-művész külön koncertet is ad Somlai Petrával (ugyancsak fortepiano), melyen a Bécsben kortársként élt Franz Schubert és Ludwig van Beethoven műveiből válogatnak.

A Vashegyi György vezette Orfeo Zenekar és Purcell Kórus műsorán többek között az Egmont-nyitány és a 3. zongoraverseny szerepel, hangversenyükön közreműködik Szutrély Katalin szoprán és Balog József zongoraművész. Más oldalról közelíti meg a zeneszerző műveit a Balázs János-Lajkó Félix duó, a klasszikus zongoravirtuóz és a világzenében kimagasló hegedűs szabad improvizációinak csupán kiindulópontja lesz egy-egy beethoveni téma.

A koncertsorozat zárásaképpen május 11-én Medgyesi Zsolt Junior Prima díjas zongoraművész ad ingyenes koncertet a Városházán, a hangversenyen felcsendülnek többek között Beethoven cisz-moll („Holdfény”) és f-moll („Apassionata”) szonátái.


Befejeződik a Müpa Ligeti-életműsorozata

Címkék: Ligeti György, Művészetek Palotája, Amadinda ütőegyüttes

A Requiem és a Síppal, dobbal, nádihegedűvel című mű állnak a Művészetek Palotájában 2006-ban elindított Ligeti-életműsorozat május 7-i zárókoncertjének középpontjában.

A Síppal, dobbal, nádihegedűvel több szempontból is egyedülálló szerepet tölt be a 2006-ban elhunyt Ligeti György életművében: ez az egyetlen mű, melyet élete utolsó ötven évében magyar zenészek számára írt, az egyetlen, melyet kifejezetten ütőhangszerekre komponált, egyszersmind ez az utolsó befejezett teljes mű az életében - magyarázta Rácz Zoltán, a kompozíció egyik címzettjének, az Amadinda ütőegyüttesnek alapítója és művészeti vezetője. "Ez a pont az életművön" - összegezte a koncertsorozat művészeti vezetője. A Müpa Hommage à Ligeti koncertsorozatának legelső, 2006. május 27-i hangversenyén is elhangzott a Síppal, dobbal, nádihegedűvel - akkor, akárcsak most, az Amadinda és a darab másik dedikáltja, Károlyi Katalin előadásában.



A hangverseny másik fénypontja az eredetileg 1965-ben, Stockholmban bemutatott gyászmise, a Requiem lesz, amelyet Ligeti a Svéd Rádió felkérésére komponált. A döbbenetes hatású mű nagy sikere megszilárdította a zeneszerző nemzetközi hírnevét, a darab részleteit Stanley Kubrick is felhasználta a 2001: Ürodüsszeia című filmjében. Ennek ellenére ritkán hallhatjuk koncerteken, hiszen szokatlanul próbaigényes, elég csak a néhol húsz szólamra bomló kórusra gondolni.

A Ligeti-ciklus záró koncertjén további két mű is elhangzik majd: a Hamburgi koncert néven ismert kürtverseny, illetve a Zongoraetűdök harmadik, szintén az életmű utolsó szakaszában keletkezett kötete. A koncerten a zongoraetűdöket egy fiatal művész, a 2010-es manchesteri nemzetközi zongoraverseny díjazottja, Fejérvári Zoltán szólaltatja meg. Ugyancsak fellép Íride Martínez szoprán, Kálnay Zsófia és Károlyi Katalin mezzoszopránok, Zempléni Szabolcs kürtművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Szimfonikus Zenekara és Kamaraegyüttese, valamint az Oláh Gábor vezette MR Énekkar és az Antal Mátyás vezette Nemzeti Énekkar. Karmesterként Rácz Zoltán áll a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem pódiumára.


Kotta nélkül

Kotta nélkül játszik az, aki betéve tudja a darabot. Kotta nélkül játszik az, aki abban a pillanatban találja ki a darabot. És kotta nélkül szeretnénk mi is játszani: könnyedén, néha improvizálva vagy éppen "nyakkendősen" írni a klasszikus zenéről. Hír, beszámoló, kritika, interjú és egyéb - a közmédia klasszikus zenével foglalkozó műsorainak háttéranyaga.

Facebook