Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Asztalzongora

Címkék: Iparművészeti Múzeum, asztal, Tárgy eset, Bartók Rádió, piano carré, Semsey Balázs

A 2013. július 5-i Tárgy eset, a Muzsikáló reggel tárgyiasított magazinjának felvétele az Iparművészeti Múzeum hangszergyűjteményében volt, ahol Semsey Balázs muzeológus egy különleges instrumentumot, egy asztalszerű billentyűs hangszert mutatott be a Bartók Rádió hallgatóinak.
A "Tafelklavier", franciául "piano carré" valójában egy négyszögletű zongora, s számítson ma már oly nagy ritkaságnak is, a 19. században az egyik leggyakrabban használt házi hangszer volt. Többnyire hölgyek játszottak rajta, hol szólóban, hol pedig saját éneküket kísérve. Sajnos nem tudjuk, ki és mikor találta fel, de sokan örültek az újításnak, hiszen egy ilyen hangszer igencsak helytakarékos volt, mondjuk egy korábbi csembalóhoz képest. Persze elődjére azért hasonlított, ha nem is hangban, de legalább billentyűinek színében.

Semsey Balázs elmondta, hogy az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében őrzött hangszer diófából készült, billentyűit pedig ébenfa, illetve elefántcsont borította. Pontosan úgy, ahogyan nagy elődjénél, a csembalónál: az egészhangok itt is feketék, a félhangok pedig fehér színűek voltak.

A piano carré négyszögletes formája is arra utal, hogy a clavichord egyenes ági leszármazottja. Annak a hangszernek, amelynek figyelembevételével Carl Philipp Emanuel Bach megírta a híres ún. zongoraiskoláját. Németországban és Svájcban nemcsak négyszögű formájú asztalzongora maradt fenn, hanem hárfaalakú is. Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében lévő instrumentum a piano carrék egy korai darabja, az 1780-as évekből származik.

A Budapesten őrzött hangszert minden bizonnyal Liége-ben készítették, Magyarországhoz tehát - azon kívül, hogy egy magyar ember birtokában volt - valójában semmi köze. Az egykori tulajdonos, gróf Nemes Albert 1942-ben ajándékozta az Iparművészeti Múzeumnak.

"Alig buktatott" - a matematikus Kacsoh Pongrác

Címkék: Kacsoh Pongrác, Kelemen Éva, Tárgy eset, Bartók Rádió, matematika, OSzK


Borogyin a macskái mellett a kémcsövekkel bíbelődött, Mozart kuglizott és biliárdozott, Gluck vízzel töltött üvegeken muzsikált, Bartók Béla pedig lepkékre is vadászott. A csodabogár-zeneszerzők közül egy újabbat ismerhetünk meg ma, méghozzá olyat, akinek egyéb munkássága néha komolyabb mint muzsikája.

A "Tárgy eset", a Muzsikáló reggel tárgyiasított magazinja ismét az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában járt, ahol Kelemen Éva egy igazi meglepetést készített elő: olyan könyveket, amelyek laza szálakkal kapcsolódnak csupán a zenéhez.

"Ezek Kacsoh Pongrác matematikai és fizikai jegyzetei. Tudni kell, hogy Kacsoh matematika-fizika szakos tanár volt, fizikából doktorált Kolozsvárott. Amikor képesítő vizsgájára készült, akkor tanulmányi célból foglalta össze két neves professzora, dr. Farkas Gyula és Vályi Ödön előadásait." 

Azt mindig tudtam, hogy a matematika és a fizika példának okáért számomra kínai, de egészen eddig legalább el tudtam olvasni ami a papírra van írva. Kacsoh Pongrác gyorsírással jegyzetelt, így rejtve maradt előttem, miről is szólt számára e két nemes tudomány.

"Nagyon komolyan használta ezeket a jegyzeteket; lehet látni, hogy kommentárokat fűzött hozzájuk. Pontosan vezette, hogy melyik előadások kerültek füzetébe. A jelen kötettel Temesvárott 1897. június 24-én délelőtt 11-kor készült el. A dátum utáni lapon pedig Kacsoh - mint vérbeli fiatalember - aláírását próbálgatta." - mondta el Kelemen Éva.

Mielőtt a János vitéz zenéjéből azt gondolnák, Kacsoh csupán a zene napfényes oldalát szerette, netalán egyszerűbb elme volt a kortársakénál, rá kell mutassunk, hogy ő volt az egyik első olyan kolléga, aki kiállt Bartók Béla újító törekvései mellett. Nem beszélve arról, hogy szépen csendben ledoktorált. És nem zeneszerzésből.

Kelemen Éva: "Itt van a doktori értekezésének egy másolata, mely később nyomtatásban is megjelent. "Az energia terjedési tüneményei" címmel védte meg a disszertációját." 

Kacsoh egész életében tanár maradt. Szigorú és következetes pedagógus, aki e két, már akkor is nehéz tárgyból - legalábbis erről tanúskodnak a korabeli statisztikák - 2000 tanuló közül csupán 220-at buktatott meg.

"Matematika-fizika tanárként működött egészen sokáig. Amikor a János vitézt megírta, akkior ő még 
mindig a Tavaszmező utcai reáliskolában tanított, sőt később Kecskeméten reáliskolai igazgató is lett. Mindeközben gyakran írt zenetörténeti és zeneesztétikai cikkeket a Zenevilág című lapba, amelynek társszerkesztője is volt. A János vitéz kirobbanó sikere sem részegítette meg, hanem szépen visszatért a tanári katedrához és életének jelentős részében tanárként dolgozott, s mindemellett ugyanebben az iskolában a zenekört is szervezte." - mondta el Kelemen Éva.

A Tárgy eset jelen adását a Bartók Rádió hangtárából, ezt a linket  követve lehet meghallgatni 2013. július 16-ig.


Ikarosz nyomában

Címkék: Iparművészeti Múzeum, Juanelo Turriano, Bartók Rádió, Tárgy eset, Horváth Hilda

A Muzsikáló reggel "Tárgy eset" című rovatában, 2013. június 13-án került bemutatásra az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében található zenélő automata, mely egy jezsuita (?) férfiszentet ábrázol. Amint azt Horváth Hilda muzeológus elmondta, "mindössze két további, a budapesti figurával közel egykorú, imádkozó (ferences) szerzeteseket formázó automata ismert a világon: ezek egyikét a müncheni Deutsches Museum őrzi, a másik a washingtoni Smithsonian Institution - National Museum of American History gyűjteményében található. Mechanikus szerkezetüket tekintve mindkettő közeli analógiája a budapesti darabnak, s méretük is közel azonos. Ugyancsak hasonló méretű és szerkezetű a bécsi Kunsthistorisches Museum Kunstkammerében őrzött, Lanton játszó hölgy címen ismert zenélő automata-figura, melyet Giovanni Torriano / Juanelo Turriano (1510 k. - 1585) 1570 körül készült művének tart a kutatás. Az itáliai származású Turriano előbb V. Károly német-római császár, majd fia, II. Fülöp spanyol király udvari órásmestereként szolgált."


További információk és fényképek találhatók az Iparművészeti Múzeum honlapján. A Tárgy eset három héten keresztül meghallgató a Bartók Rádió hangtárából.


Allegro barbaro

Címkék: Korniss Dezső, Bartók Béla, Allegro barbaro, Bellák Gábor, Magyar Nemzeti Galéria, Bartók Rádió, Tárgy eset



Korniss Dezső 1975-ben készült festménye, az "Allegro barbaro" a Tárgy eset (8:15-től a Muzsikáló reggelben / Bartók Rádió) keddi adásának főszereplője. A Magyar Nemzeti Galériában Bellák Gábor mutatta be Korniss ikonikus alkotását a Bartók Rádió hallgatóinak. Az elhangzott műsor meghallgatható a Bartók Rádió hangtárából.


Kotta nélkül

Kotta nélkül játszik az, aki betéve tudja a darabot. Kotta nélkül játszik az, aki abban a pillanatban találja ki a darabot. És kotta nélkül szeretnénk mi is játszani: könnyedén, néha improvizálva vagy éppen "nyakkendősen" írni a klasszikus zenéről. Hír, beszámoló, kritika, interjú és egyéb - a közmédia klasszikus zenével foglalkozó műsorainak háttéranyaga.

Facebook