Bach képe az egydollároson (made by Paint)

Február 2-án a Művészetek Palotája és a Budapesti Fesztiválzenekar rendezésében ismét egy zeneszerző, jelesül J. S. Bach műveit adták elő az említett helyszín hangversenytermében és fesztivál színházában. A Bartók Rádió 12 órától kezdve élőben közvetítette az előadásokat, a darabok között pedig a Kotta nélkül c. bologon is megjelent körkérdésre válaszoltak a hallgatók. Ezekből idézünk most.

"Bach zenéje olyan, mint a Biblia. Soha nem lehet "kiolvasni", csak újra és újra olvasni, játszani." (Sárközi Erika)

"Bach partiták Schiff Andrással - és nem tudom a dolgomat tovább tenni, hanem megáll az idő, és úgy érzem magam, mint a legemelkedettebb szerelmeskedésben. - Ez a pár héttel ezelőtti 1990-es koncertközvetítés alatt jutott eszembe. Engem kiemel a hétköznapi létből, jobban mint más zeneszerző." (Kurják Tímea)

"Mivel nincs zeneelméleti képzettségem (zenegyakorlati sincs) nem tudom szabatosan kifejteni. Csak annyit tudok, hogy nem lehet olyan hangulatom, olyan tevékenységem, hogy bármelyik, véletlenszerűen felhangzó Bach zene zavaró lenne. Egyszerűen olyan, mintha kifejezetten nekem szólna, nekem írta volna valaki aki jobban ismer engem mint én magam." (Gulyás István)

"Hallgatom a műsort és nagyon nagyon tetszik. A két legnagyobb zeneszerző Bach és Mozart!" (Kiss Tamás) 

Mától árulják a jegyeket a következő maraton-koncertre. 2014. február 2-án a Művészetek Palotája és a Budapesti Fesztiválzenekar szervezésében létrejött hangversenyeken Johann Sebastian Bach műveit hallhatja a közönség reggel és este 10 óra között.

KONCERTEK

10.00 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
J. S. Bach: "Nagy" c-moll prelúdium, BWV 546
J. S. Bach: Korál a 147. kantátából, BWV 147
J. S. Bach: e-moll prelúdium ("A katedrális"), BWV 533
J. S. Bach: e-moll fúga ("A tölcsér"), BWV 548
J. S. Bach: Air a D-dúr szvitből, BWV 1068
J. S. Bach: d-moll toccata és fúga, BWV 565
Varnus Xavér - orgona

11.00 Fesztivál Színház
J. S. Bach: g-moll menüett
J. S. Bach: g-moll polonéz
J. S. Bach: D-dúr musette
J. S. Bach: d-moll polonéz
J. S. Bach: D-dúr induló
J. S. Bach: E-dúr kis prelúdium
J. S. Bach: F-dúr kétszólamú invenció, BWV 779
J. S. Bach: d-moll kétszólamú invenció, BWV 775
J. S. Bach: g-moll kétszólamú invenció, BWV 782
J. S. Bach: B-dúr kétszólamú invenció, BWV 785
J. S. Bach: D-dúr kis prelúdium
J. S. Bach: e-moll kétszólamú invenció, BWV 778
J. S. Bach: G-dúr kétszólamú invenció, BWV 781
J. S. Bach: C-dúr kis prelúdium
J. S. Bach: f-moll kétszólamú invenció, BWV 780
J. S. Bach: h-moll kétszólamú invenció, BWV 786
J. S. Bach: Esz-dúr sinfonia, BWV 791
J. S. Bach: B-dúr sinfonia, BWV 800
J. S. Bach: a-moll sinfonia, BWV 799
J. S. Bach: A-dúr prelúdium és fúga, Wohltemperiertes Klavier, II. kötet, BWV 888
Werner Mária, Karakas Benedek, Boros Mihály, Venczel Ákos, Szedmák Eszter, Szalai Molli - zongora

12.00 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
J. S. Bach: Wir danken dir, Gott, wir danken dir, BWV 29 - Sinfonia
J. S. Bach: d-moll hegedűverseny, BWV 1052R
J. S. Bach: h-moll szvit, BWV BWV 1067
Kelemen Barnabás - hegedű, Fassang László - orgona, Pivon Gabriella - fuvola, a Budapesti Fesztiválzenekar muzsikusai

13.00 Fesztivál Színház
J. S. Bach: Mit Fried’ und Freud’ ich fahr’ dahin, BWV 125 - nyitótétel a 125. kantátából
J. S. Bach: Der Geist hilft unser Schwachheit auf, BWV 226 - kétkórusos motetta
J. S. Bach: Lobet den Herrn, BWV 230 - négyszólamú motetta
J. S. Bach: g-moll mise, BWV 235
Károlyi Katalin, Megyesi Zoltán, Cser Péter - ének, Schola Cantorum Budapestiensis (művészeti vezető: Mezei János), Szent Efrém Férfikar (művészeti vezető: Bubnó Tamás), Aura Musicale
Vezényel: Bubnó Tamás

14.30 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
J. S. Bach: I., II. és III. Brandenburgi verseny, BWV 1046, 1047, 1048 - modern hangszereken
Budapesti Vonósok
Művészeti vezető: Botvay Károly

15.30 Fesztivál Színház
J. S. Bach: Musikalisches Opfer (Zenei áldozat), BWV 1079
Sigiswald Kuijken - barokk hegedű, Wieland Kuijken - viola da gamba, Barthold Kuijken - fuvola, Benjamin Alard - csembaló

16.30 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
J. S. Bach: IV., V. és VI. Brandenburgi verseny, BWV 1049, 1050, 1051- historikus hangszereken
Aura Musicale

17.30 Fesztivál Színház
J. S. Bach: Kromatikus fantázia és fúga, BWV 903
J. S. Bach: 6 kis prelúdium, BWV 933-938
J. S. Bach: c-moll partita, BWV 826
Spányi Miklós - csembaló

18.30 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
J. S. Bach: f-moll zongoraverseny, BWV 1056
J. S. Bach: c-moll versenymű két zongorára, BWV 1060
J. S. Bach: C-dúr versenymű három zongorára, BWV 1064
Pannon Filharmonikusok, Fejérvári Zoltán, Kemenes András, Palojtay János - zongora
Vezényel: Vass András

19.30 Fesztivál Színház
J. S. Bach: a-moll angol szvit, BWV 807
J. S. Bach: d-moll partita, BWV 1004
J. S. Bach: C-dúr csellószvit, BWV 1009
Várjon Dénes - zongora, Baráti Kristóf - hegedű, Perényi Miklós - gordonka

21.00 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
J. S. Bach: d-moll kettősverseny, BWV 1043
J. S. Bach: Magnificat, BWV 243
Budapesti Fesztiválzenekar, Szent Efrém Férfikar (művészeti vezető: Bubnó Tamás)
Vezényel: Fischer Iván

Jegyárak: 990 Ft /koncert, 2970 Ft/4 koncert, 8910 Ft/11 koncert

Johann Christoph Friedrich Bach (1732-1795). Zeneszerző, Johann Sebastian Bach és Anna Magdalena Bach gyermeke, akit Bückeburgi Bachként ismer a zenetörténet. Zenét természetesen először édesapjától tanult, majd Lipcsébe, a Tamás templomhoz tartozó iskolába járt. Miután azt befejezte állítólag jogot tanult, de ezt bizonyítani nem lehet. Vilmos, Schaumburg-Lippe grófjának kifejezett kérésére a Bückenburgi udvar csembalistája lett, először az udvari orgonista, Ludolf Münchhausen beosztottjaként. 1751 júniusában testvére, Carl Philipp Emanuel meglátogatta őt, hiszen Nagy Frigyes (Carl Philipp Emanuel "gazdája") kitüntette Vilmost. Ebben az időben a bückenburgi udvar zenei életét Angelo Colonna koncertmester és Giovanni Battista Serini udvari zeneszerző ízlése határozta meg. Ők ketten egyszerre, 1756 közepén hagyták el az udvart. 1755. január 8-án Bach az udvari orgonista, Münchhausen lányát, Lucia Elisabeth-et elveszi feleségül. A hölgyet Serini tanította, állítólag nagyszerű énekes volt. Azt is tudjuk, hogy altistaként évi 100 tallér fizetést kapott. A Hétéves háború a bückenburgi udvart sem kímélte: francia csapatok szállták meg a várost, így Vilmos gróf a hozzá közel állókkal (Bachot és feleségét ideértve) visszavonult Elba-menti birtokára, Nienstedenbe. Bach kihasználta a lehetőséget és megpályázta a közeli Altona főtemplomának orgonista posztját. A pályázat sikerült, de a mester végül nem foglalta el helyét. 1759 februárjában a gróf kinevezi őt udvari koncertmesternek, fizetése évi 400 tallér, amelyhez jön még a "cafetéria". Az udvari élet azonban csak a Hubertusburgi békekötés után válik újra a megszokottá. Ebből az alkalomból Bach hálaadó kantátát komponál. Hasonlóképpen tesz, amikor Vilmos 1764-ben visszatér portugáliai katonai küldetéséből.

Az udvari zenekar általában hetente kétszer koncertezett, és nagyjából 15 muzsikusból állt. Ha kellett, "külsőst", vagy a katonazenekar néhány tagját hívták segítségül. Bach felelt a darabokért (akár ő írta őket, akár nem), a műsorválasztásért, a próbákért és az előadás minőségéért is. Ez nem egy l'art pour l'art zenei munka volt, Bachnak ismernie kellett a herceg ízlését, s ahhoz kellett igazodnia. Vilmos pedig rajongott az itáliai világi énekes muzsikáért, jól játszott billentyűs hangszereken, sőt egyesek szerint ügyes fuvolista is volt. 1770-ig Bach szimfóniákat, triószonátákat, olasz nyelvű áriákat és kantátákat komponált elsősorban, de ebből az időszakból származik nagyszabású kantátája, a "Cassandra" című is. Ez az ízlésvilág pontosan addig tartott, amíg Vilmos meg nem nősült. 1765. november 12-én feleségül vette ugyanis Marie Barbara Eleonore zur Lippe-Biesterfeldet. Ettől fogva többnyire protestáns egyházi zenét hallgatott az udvar népe.

Lehet, hogy a korábbi altonai sikeren buzdult fel Bach, amikor jelentkezett Hamburgba, Telemann helyére orgonistának. Sajnos azonban megelőzték: a posztra testvérét, Carl Philipp Emanuel Bachot választották. 1765 és 1773 között Johann Christoph Friedrich a legismertebb protestáns oratóriumszövegekre írt darabot: ilyen a "Der Tod Jesu", a "Die Hirten bei der Krippe Jesu" és a "Die Auferstehung und Himmelfahrt Jesu" is. A protestáns tematika iránti rajongása csak erősödött, amikor az udvarba érkezett Herder, kinek számos szövegét megzenésítette. Később visszaemlékezve Bach élete legboldogabb időszakának nevezte ezt.

1776-ban meghalt Marie Barbara hercegné, Herder Weimarba távozott, egy évvel később pedig Vilmos herceg is elhunyt. A bückenburgi udvar szellemi életének ezzel bealkonyult. Philipp Ernst zu Schaumburg-Lippe-Allverdissen vette át az udvar irányítását, ő viszont csak az év egy részében tartózkodott itt, többnyire Münsterben volt. 1778-ban Bach engedélyt kapott, hogy Londonban meglátogassa testvérét, Johann Christian Bachot. Az útra elvitte fiát, Wilhelm Friedrich Ernst Bachot is. A fiú végül ottmaradt, Johann Christian vállalta tanítását. Persze Johann Christoph itt is komponált; Angliában kiadott művei bizonyítják, milyen hamar rátalált az angol ízlésre, hogy anakronisztikus legyek, a contenance angloise-ra. Sőt, vett egy angol fortepianót is, úgyhogy ettől kezdve billentyűs muzsikáit erre a hangszerre és nem csembalóra írta. 1780-ban az új herceg, Philipp Ernst feleségül vette Juliane zu Hessen-Philippsthal hercegnőt, aki a művészetek nagy barátja volt. Az ő óhajára a koncerteket bückenburg polgárai és az odalátogatók is meghallgathatták. (Forkel híres művében, az 1782-es Musikalischer Almanachban az egyik legjobb zenekarnak tartja a bückenburgit.) A hercegnő nemcsak nyelveket, hanem rajzolni és zongorázni is tanult, ez utóbbit Johann Christoph Friedrich Bachtól. Egyébként a mestertől fennmaradtak pedagógiai munkák is: számos kiváló tanítványa volt.

A boldogság 1793-ig tartott. Ekkor ékezett a bückenburgi udvarba a briliáns cseh muzsikus, Franz Neubauer, akivel - ha akarta Bach, ha nem - meg kellett mérkőznie. Inspirálólag hatott rá a versenyhelyzet: számos új művet komponált, de ezzel egyidőben erősödött depressziója is. Testvére,  Carl Philipp Emanuel halála óta borúsan látta a világot. Bach 1795. január 26-án hunyt el. Barátja, Karl Gottlieb Horstig termékeny komponistának, szolgálatkész zenésznek és melegszívű embernek nevezte őt temetési beszédében.

(Forrás: Grove Online)

Híres tanárok, híres tanítványok témakörben Magyarországon a legismertebb a Beethoven-Bartók viszony (Beethoven tanította Czernyt, ő Liszt Ferencet, akihez Thomán István, Bartók professzora járt zongoraórára). Azonban vannak olyanok is, akikről nem is gondolnánk, hogy klasszikus zenei képzésben vettek részt. Ilyen a slágerszerző Burt Bacharach is, akinek egyik legjelesebb professzora Darius Milhaud volt (vett órákat Martinutól is). Bacharach így emlékezik: "Mielőtt megkezdtem volna katonai szolgálatomat az első koreai háborúban, egy nyári kurzuson Darius Milhaud-hoz jártam. Ekkor írtam a hegedűre, oboára és zongorára készült szonatinámat. Öten voltunk az osztályban, és mindnyájan a modern stílusban írtunk. New Yorkban John Cage-dzsel lógtam. Nos, a darab középrésze igen dallamos, és az igazat megvallva, tartottam is ettől. Milhaud viszont így biztatott: "Sose féljen a dallamosságtól!"

Mikor futkorászott a hideg a hátán utoljára? Mikor lett libabőrös zenétől? Ezek olyan kérdések, amelyekre nincs egyértelmű válasz. Van, aki Wagnerről hallani sem akar, van, aki legszívesebben Wotan lenne a való világban is. Ízlések és pofonok...

Mivel a megoldás kulcsa nem nálam van, én csak azt az öt zenei pillanatot tudom Önökkel megosztani, amelyektől én leszek libabőrös.


1. Talán Kovalik Balázs Kékszakállú-rendezésében láttam, az "5. ajtónál", hogy hatalmas reflektorok vakították el a nézőket. Valóban van ebben a bartóki részben napfény, de olyan erejű, amilyennel a zenetörténetben máshol nem találkoztam. 

A németországi Weißenfels egyik gyűjteményben eddig ismeretlen Bach-kéziratra bukkantak. Az 1740-ből származó autográf nem saját kompozíció, hanem az itáliai zeneszerző, Francesco Gasparini (1661-1727) egyik miséjének zenei anyaga. A kéziratot június 6-án mutatták be a nagyközönségnek.