Kedves Olvasó! Klasszikus zenével foglalkozó blogunk továbbköltözik. Az új elérhetőségünk: kottanelkul.hu

Új bejegyzéseinket, köztük a ma induló Ifjú Zenészek Eurovíziójáról szóló írásokat már az új felületen találják meg, ahol elérhetők lesznek korábbi bejegyzéseink is. Az új blog a képre kattintva is elérhető!

Kotta nélkül 

Életének 75. évében pénteken elhunyt Andor Éva Liszt Ferenc-díjas operaénekes, érdemes művész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja. Andor Évát a Magyar Állami Operaház saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek - közölte a Magyar Állami Operaház pénteken az MTI-vel.  

Andor Éva 1939. december 15-én született Prácser Éva néven. Művésznevét Andor Ilona karvezetőtől és zenepedagógustól "kölcsönözte", aki tanára volt. 1958-tól 1964-ig a Zeneművészeti Főiskola hallgatója, a diploma megszerzése után azonnal szerződtette a Magyar Állami Operaház, amelynek egészen 1997-ig volt tagja. 1986-tól tanított a Zeneművészeti Főiskola ének tanszékén, amelynek 2000-től öt éven át tanszékvezetője is volt.

Andor Éva széles repertoárján elfért a teljes zenetörténet, Monteverditől Gershwinig énekelt koloratúrszerepeket. Egyik leghitelesebb megszólaltatója volt a Székely fonó Leányának és Kodály dalainak. Főbb alakításai között volt Mimi (Bohémélet), a Manon Lescaut címszerepe, Pamina (A varázsfuvola), Nedda (Bajazzók), Micaela (Carmen), Margit (Faust), Pillangókisasszony, Susanne (Figaro házassága), Sophie (A rózsalovag), Marcellina (Fidelio), Woglinde (A Rajna kincse). Művészi munkáját 1969-ben Liszt Ferenc-díjjal, 1976-ban érdemes művész címmel ismerték el.

Az internet adta lehetőségek jobb kiaknázását és a fiatalok megszólítását állította programja középpontjába a budapesti Bartók Béla Emlékház március 1-jétől kinevezett új igazgatója, Király Csaba.

A Liszt-díjas zongora- és orgonaművész szerdán sajtótájékoztatón ismertette vezetői terveit a II. kerületi, Csalán úti emlékházban. Ezek között szerepel a honlap idegen, köztük ázsiai nyelvekre való lefordítása és a házban tartott hangversenyek élő online közvetítése. Az ifjúság megszólítását gyerekprogramokkal, az iskolás korosztálynak szóló zenepedagógiai foglalkozásokkal, valamint a fiatal, pályakezdő előadóknak és zeneszerzőknek nyújtott bemutatkozási lehetőséggel kívánja elérni - mondta Király Csaba, aki Szirányi János 12 éves igazgatósága után vette át az emlékház vezetését.
 

A gyerekeknek szóló Bartók-kvíz mellett az idén őszre tervezett ifjúsági programok között található Földes Imre zenetudós sorozata A kékszakállú herceg váráról, illetve Gombos László zenetörténész előadássorozata Bartók és a gyermekek címmel. Az intézmény céljának tekinti Bartók népzenei örökségének ápolását, ezért a jövőben népdaléneklési versenyt és népzenei találkozót is szerveznek majd. A fiatal muzsikusoknak lehetőséget biztosítanának arra, hogy az emlékházban rendezzék diplomakoncertjeiket, szerzői estjeiket. Király Csaba tovább bővítené a kiépített kapcsolatokat, így például a Bartók Rádióval és a Zeneakadémiával is együttműködne a jövőben.

Jövőre lesz Bartók Béla halálának 70. évfordulója, amelyről méltó módon szeretnének megemlékezni – hangsúlyozta az új igazgató. Kubínyi Tamás Bartók-kutató előadássorozata mellett a 2015-ös tervek között szerepel egy nagy magyar zongoristákat felvonultató egész éves sorozat is.  

Bartók Béla 1932-től 1940-ig lakott a Csalán úti épületben, az emlékház 1981-es kialakításában idősebb fia segített, az ő végakarata volt az is, hogy édesapja tárgyi hagyatékának megőrzött darabjait egy helyen állítsák ki. Az emlékházban található 120 férőhelyes hangversenyterem rendszeres koncertek, filmvetítések, zenei témájú előadások helyszíne, a kertben pedig szabadtéri hangversenyeket is rendeznek.

Lezárult az Erkel Színház homlokzatának grafikai tervezésére kiírt ötletpályázat, a munkálatok a tervek szerint még idén ősszel lezajlanak - hangzott el a színházban megrendezett hétfői sajtótájékoztatón. Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója három megosztott első díjat, valamint három különdíjat adott át a legszínvonalasabb pályázatokat benyújtó egyetemistáknak; a végül megvalósuló verzió a három legjobb pályázat ötleteiből fog kikristályosodni.

"Az Erkelnek valódi közösségi színtérré kell válnia, hogy úgy vonzza a fiatalokat, mint egy mágnes.”- hangsúlyozta Ókovács Szilveszter. Az intézmény fő célja a jövő opera- és balettközönségének kinevelése, ezért is tartották fontosnak az egyetemista korosztály bevonását a tervezésbe. A főigazgató szerint a homlokzat díszítése a II. János Pál pápa tér átalakulásának újabb megállója, szervesen illeszkedik abba a folyamatba, amelynek központi eleme a nemrég átadott metróállomás és az Erkel Színház rekonstrukciója volt.

A homlokzat megtervezésére kiválasztott építésziroda a tervezési munkát a nyertes hallgatók - Fejes Gergő, Császár Krisztina és Szlávik Krisztina; Fürtön Balázs, Horóczi Flóra és Tóth Viktor; valamint Tari Bálint és Melles Fanni Réka - bevonásával végzi majd el. A győztesek emellett 300 ezer forint pénzjutalmon is osztoznak, a díjazott pályamunkákból pedig kiállítás nyílt az Erkel Színházban, amelyet az érdeklődők június 30-ig nézhetnek meg.

A hétfői sajtótájékoztató másik témája a középiskolásoknak szóló OperaKaland program harmadik sorozata volt, amelyre már 160 iskola jelezte részvételi szándékát. Az elmúlt két év klasszikus darabjai, a Hunyadi László és a Háry János után idén A színigazgató, illetve a Mario és a varázsló című művekkel ismerkedhetnek meg a diákok, többek között Nagy Ervin, Szamosi Donáth, Kálmán Péter, Bretz Gábor, Cser Krisztián és Sáfár Orsolya előadásában. Az OperaKaland célja, hogy legalább egy fiatalkori élményt nyújtson a résztvevőknek az operaházi műfajokból.

Lezárult az idei Armel Operaverseny első fordulója, amelyben az Armel Operafesztivál 2015-ös produkcióinak versenyszerepeire lehetett jelentkezni. Három magyar induló jutott tovább. Az énekeseket a zsűri két helyszínen hallgatta meg: Párizsban az Opéra Bastille-ban, Budapesten pedig a Francia Intézetben - tájékoztatták hétfőn a verseny szervezői közleményben az MTI-t. A meghallgatásokra közel kétszázan jelentkeztek, hogy elnyerjék a hat produkció összesen 11 versenyszerepének egyikét. 

Az indulók két Mozart-opera (A varázsfuvola, Figaro házassága) mellett Donizetti Calais ostroma, Rimszkij-Korszakov Mozart és Salieri című operája, valamint két ősbemutató főszerepeiért versenyezhettek. A harminchat továbbjutó közül Puja Andreát Isabella Colbran, Rőser Orsolya Hajnalkát az Éj királynője, Balczó Pétert pedig Tamino szerepére jelölte a zsűri. A második fordulóra június 1-jén a Budapest Music Centerben kerül majd sor, ekkor alakul ki a nyertesek névsora.

Felix Mendelssohn-Bartholdy több mint 140 éve lappangó dalkézirata került elő egy amerikai magángyűjteményben. A művet időközben a londoni Királyi Zeneakadémia két muzsikusa, Christopher Glynn és Amy Williamson már elő is adta a BBC Radio 4 Today című műsorában. A Das Menschen Herz ist ein Schacht (Az emberi szív egy bánya) című dalt Mendelssohn 1842-ben komponálta a berlini udvari színháznál dolgozó ismerőse, Johann Valentin Teichmann megbízására. A német zeneszerző egy kísérőlevelet is írt művéhez, amelyben arra kéri megbízóját, hogy ne terjessze a darabot.

A mindössze 29 ütemből álló, alt szólamra és zongorára írt, Asz-dúr dalt sohasem publikálták, de létezéséről tudtak a kutatók, mivel az eredeti kéziratot 1862-ben, majd 1872-ben árverésen értékesítették. A kotta holléte azóta ismeretlen volt, csak a közelmúltban bukkant fel egy amerikai zenész magángyűjteményében, ám hogy miért és hogyan került az Egyesült Államokba, azt senki sem tudja. A kézirat még ebben a hónapban árverésre kerül, a Christie’s online katalógusa szerint a leütési ár várhatóan 15-25 ezer font között lesz (5,6-9,4 millió forint).

Az aukciósház kéziratszakértője, Thomas Venning szerint a dalt valószínűleg még sohasem mutatták be nyilvánosan, a londoni Királyi Zeneakadémia két muzsikusa szólaltatta meg először a BBC Radio 4 Today című műsorában.  Peter Ward Jones, az elismert Mendelssohn-kutató egyetértett Venning elméletével, de hozzátette, hogy a mellékelt levél alapján a szerző nem biztos, hogy örült volna ennek az ősbemutatónak.

A dal szövege egyébként Friedrich Rückert német költő Das Unveränderliche (A változhatatlan) című versének második versszakából származik, és az emberi szívet egy bányához hasonlítja, mely arany, ezüst és kevésbé nemes ércek forrása, de csak olyat tud adni, ami már eleve benne volt.

Május 7. és 11. között ismét megrendezik a Beethoven Budán elnevezésű komolyzenei koncertsorozatot, amelyen fellép többek között a holland Van Swieten Society kamarazenekar, az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus, valamint a Balázs János-Lajkó Félix duó.

Beethoven 1800. május 7-én József nádor felesége, Alekszandra Pavlovna névnapi ünnepségén adott koncertet a Várszínházban, az ünnepelt zeneszerző ekkor lépett fel Budán először és utoljára. A Budavári Önkormányzat ennek az eseménynek állít emléket az idén 15. alkalommal megrendezett koncertsorozatával. A neves zenekarok és szólisták változatos helyszíneken - így a Várszínházban, a Magyarság Házában, az MTA Kongresszusi Termében és a Kapisztrán téri Városházán - mutatják be a német komponista művészetét.


A Van Swieten Society holland régizenei együttes Beethoven I., IV. és V., "Sors" Szimfóniájának ismeretlen szerző (I.) és Johann Nepomuk Hummel (IV. és V.) által készített átiratát adja elő. Az együttes vezéralakja, Bart van Oort fortepiano-művész külön koncertet is ad Somlai Petrával (ugyancsak fortepiano), melyen a Bécsben kortársként élt Franz Schubert és Ludwig van Beethoven műveiből válogatnak.

A Vashegyi György vezette Orfeo Zenekar és Purcell Kórus műsorán többek között az Egmont-nyitány és a 3. zongoraverseny szerepel, hangversenyükön közreműködik Szutrély Katalin szoprán és Balog József zongoraművész. Más oldalról közelíti meg a zeneszerző műveit a Balázs János-Lajkó Félix duó, a klasszikus zongoravirtuóz és a világzenében kimagasló hegedűs szabad improvizációinak csupán kiindulópontja lesz egy-egy beethoveni téma.

A koncertsorozat zárásaképpen május 11-én Medgyesi Zsolt Junior Prima díjas zongoraművész ad ingyenes koncertet a Városházán, a hangversenyen felcsendülnek többek között Beethoven cisz-moll („Holdfény”) és f-moll („Apassionata”) szonátái.

A Requiem és a Síppal, dobbal, nádihegedűvel című mű állnak a Művészetek Palotájában 2006-ban elindított Ligeti-életműsorozat május 7-i zárókoncertjének középpontjában.

A Síppal, dobbal, nádihegedűvel több szempontból is egyedülálló szerepet tölt be a 2006-ban elhunyt Ligeti György életművében: ez az egyetlen mű, melyet élete utolsó ötven évében magyar zenészek számára írt, az egyetlen, melyet kifejezetten ütőhangszerekre komponált, egyszersmind ez az utolsó befejezett teljes mű az életében - magyarázta Rácz Zoltán, a kompozíció egyik címzettjének, az Amadinda ütőegyüttesnek alapítója és művészeti vezetője. "Ez a pont az életművön" - összegezte a koncertsorozat művészeti vezetője. A Müpa Hommage à Ligeti koncertsorozatának legelső, 2006. május 27-i hangversenyén is elhangzott a Síppal, dobbal, nádihegedűvel - akkor, akárcsak most, az Amadinda és a darab másik dedikáltja, Károlyi Katalin előadásában.



A hangverseny másik fénypontja az eredetileg 1965-ben, Stockholmban bemutatott gyászmise, a Requiem lesz, amelyet Ligeti a Svéd Rádió felkérésére komponált. A döbbenetes hatású mű nagy sikere megszilárdította a zeneszerző nemzetközi hírnevét, a darab részleteit Stanley Kubrick is felhasználta a 2001: Ürodüsszeia című filmjében. Ennek ellenére ritkán hallhatjuk koncerteken, hiszen szokatlanul próbaigényes, elég csak a néhol húsz szólamra bomló kórusra gondolni.

A Ligeti-ciklus záró koncertjén további két mű is elhangzik majd: a Hamburgi koncert néven ismert kürtverseny, illetve a Zongoraetűdök harmadik, szintén az életmű utolsó szakaszában keletkezett kötete. A koncerten a zongoraetűdöket egy fiatal művész, a 2010-es manchesteri nemzetközi zongoraverseny díjazottja, Fejérvári Zoltán szólaltatja meg. Ugyancsak fellép Íride Martínez szoprán, Kálnay Zsófia és Károlyi Katalin mezzoszopránok, Zempléni Szabolcs kürtművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Szimfonikus Zenekara és Kamaraegyüttese, valamint az Oláh Gábor vezette MR Énekkar és az Antal Mátyás vezette Nemzeti Énekkar. Karmesterként Rácz Zoltán áll a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem pódiumára.

Állva ünnepelte a közönség a bilbaói Arriaga színházban szombat este José Carrerast. A katalán sztártenor több mint nyolcéves kihagyás után lépett újra operaszínpadra. A 67 éves énekes nem valamelyik nagy Verdi- vagy Puccini-szerepében tért vissza, hanem egy kortárs darabban: Christian Kolonovits osztrák zeneszerző El Juez (A bíró) című operájának címszerepét öltötte magára a két és fél órás mű ősbemutatóján. 

A bilbaói színházban egy tűt sem lehetett volna leejteni, a teátrum közlése szerint az 1200 néző Spanyolországon kívül 15 másik országból érkezett. Nemcsak a közönség, hanem a kritika is lelkesen fogadta Carreras visszatérését. Az EFE spanyol hírügynökség "diadalmas visszatérésről" írt, amelyen a katalán operasztár "tündöklő tehetségével levette a lábáról" a közönséget. 

Az opera a Franco-diktatúra (1939-1975) idején játszódik, olyan gyermekek drámáját dolgozza fel, akiket politikai okokból vettek el a rezsimmel szemben álló szüleiktől. Carrreras egy gyötrődő bírót alakít, aki segít ezeknek a gyerekrablási eseteknek az elleplezésében. Az EFE szerint a közönség nagy ovációja Christian Kolonovits zeneszerző és Angelika Messner forgatókönyvíró azon bátorságának is szólt, amellyel operává adaptálták az elszenvedőknek még ma is nagy fájdalmat okozó egykori eseményeket. 

"Boldog vagyok, hogy nyolc év után újra végigénekelhetek egy teljes operát" - mondta Carreras a közelmúltban. A barcelonai születésű tenornál 1987-ben diagnosztizáltak leukémiát, amit csontvelő-átültetés segítségével sikerült legyőznie, de a betegség fizikailag legyengítette. Carreras, aki az elmúlt években csak koncerteken és gálaműsorokban lépett fel, "nagy művészi kihívásnak" nevezte új szerepét. Arra a kérdésre, hogy folytatja-e az operai fellépéseket, nem adott egyértelmű választ: "csak fellépésről fellépésre gondolkodom" - mondta.

Újraindult a Ki nyer ma? című komolyzenei vetélkedő, amely több mint 40 évig volt hallható a Kossuth Rádióban, végül 2007-ben állították le, a tervek szerint azonban havonta egyszer ismét jelentkezik. Pénteken csaknem hét év után szólalt meg újra a "Ki nyer ma? - Játék és muzsika tíz percben. Aki kérdez: Czigány Gyögy. Aki válaszol..." szignál az Astoria hotelben. A szálloda, amely a kezdetektől helyszíne volt a vetélkedőnek, idén ünnepli a 100. születésnapját. Ez alkalomból a Bartók Rádióval úgy döntöttek, újra életre keltik a népszerű műsort. 

Az új széria első nyertese Hont Pál volt, aki már tapasztalt játékosnak számít, a 2007-es utolsó adásban is játszott. A felismerésre szánt művek között volt Johannes Brahms I. szimfóniája, Bartók Béla II. zongoraversenye, egy részlet Puccini Turandot című operájának II. felvonásából, Petrovics Emil IV. kantátája és Ludwig van Beethoven V. szimfóniája.

Aki kérdezett, Czigány György volt, akit rengeteg élmény fűz ehhez a műsorhoz. „Volt olyan is annak idején - amikor itt még nem volt légkondicionálás -, hogy az ablak nyitva volt és kidugtuk a mikrofont, ha valaki onnan akart válaszolni a járdáról, akkor onnan is tudjon. És akkor egy egész tömeg gyűlt össze”- mesélte a műsorvezető.

A Ki nyer ma? megújult formában a tervek szerint minden hónap utolsó péntekén lesz hallható a Bartók Rádió műsorán, a Muzsikáló délután részeként.

Szegedről Budapestre teszi át székhelyét az Armel Operafesztivál. Az idén hetedik alkalommal megrendezendő seregszemlének az Erkel Színház, a Zeneakadémia és a Thália Színház ad otthont október 9. és 17. között. Mint azt Havas Ágnes, a fesztivál vezetője csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján felidézte, februárban a szegedi közgyűlés nem szavazta meg a fesztivál további megrendezését a Tisza-parti város nemzeti színházában, ezért hat év után költözni kényszerültek. "Végül sikerült új életet adni a fesztiválnak a fővárosban" - összegezte az elmúlt hetek intenzív szervezőmunkájának eredményét a fesztiváligazgató, aki szerint bár a költözést a szükség szülte, és a budapesti bemutatkozás nagy kihívás, a változás mindenképpen előrelépés a fesztivál életében.

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója elmondta, hogy a fesztivál miatt át kellett rendezniük az Erkel Színház októberi programját, de ezzel együtt is örül, hogy az Armel öt produkciójából hármat is befogadhattak. A plzeni J. K. Tyl Színház két kisoperát mutat be október 12-én, Jaroslav Krcek A császár új ruhája című művét, valamint Kerek Gábor Parody című operáját. A bécsi Neue Oper Harrison Birtwistle Punch és Judy című operáját viszi színre október 14-én, míg a Tbiliszi Állami Operaház és Balett Mozart Mitridate, Pontus királya című művét mutatja be október 16-án.

Két kamaraopera - Marco Tutino A parázs című operája a Szegedi Nemzeti Színház előadásában, valamint Christian Henking Figaro? című műve a svájci Théatre Orchestre Bienne Soleure előadásában - a Liszt Ferenc Zeneakadémia Solti György Kamaratermében lesz látható október 9-én és 10-én. A harmadik helyszínen, a Thália Színházban az idei Armel Operafesztivál díjátadó gáláját tartják október 17-én.

A 2015-ös fesztiválon bemutatandó produkciók főszereplőinek válogatására nyár elején kerül sor, az első fordulót a budapesti Francia Intézetben és a párizsi Opéra Bastille-ban rendezik meg, a második fordulónak pedig a Budapest Music Center ad majd otthont.

A 2014/2015-ös évad végén távozik posztjáról a Királyi Concertgebouw Zenekar vezető karmestere, Mariss Jansons - tette közzé honlapján az amszterdami székhelyű együttes kedden. A zenekar, a menedzsment és a vezető karmester "kifogástalan viszonyban" és "mély kölcsönös tisztelettel" válnak el egymástól - hangsúlyozzák a zenekar honlapján (www.concertgebouworkest.nl/en) elérhető közleményben, amelyben nem nevezik meg a távozás okát. A 71 éves dirigens és az együttes menedzsmentje között még folynak a tárgyalások arról, hogy mikor legyen a búcsúkoncert, valamint hogy a jövőben mikor áll majd alkalmilag Jansons a nagy múltú zenekar élére.



Mariss Jansons 2004 óta tölti be a zenekar vezető karmesteri posztját, hatodikként az 1888-ban alapított együttes történetében. A lett dirigens előde volt többek között Bernard Haitink és Riccardo Chailly is.

2008-ban a Gramophone brit magazin által felkért nemzetközi kritikusok szerint a Concertgebouw együttese volt a világ legjobb szimfonikus zenekara. Ugyanezen a listán a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekarát, ahol Jansons szintén vezető pozíciót tölt be, a hatodik helyre sorolták.

Életének 81. évében, ma elhunyt Komlóssy Erzsébet Kossuth-díjas operaénekesnő, a Magyar Állami Operaház örökös tagja és mesterművésze - közölte az intézmény az MTI-vel. Komlóssy a 20. század egyik legszebb hangjának birtokosa. Alig három évtizedet töltött a pályán, ez alatt hatvanegy szerepet énekelt. Kodály neki írt egy dalt a Székelyfonóba. „Nem szoktam merengeni a múlton, minden úgy volt jó, ahogy történt. Boldog és gazdag életem volt. Ezres nagyságrendű előadás. Sose számoltam, de csak a Carment több százszor énekeltem, az utolsó években már csak Simándy partnereként, mert ragaszkodott hozzám. A nagy öregek, Székely, Radnai, Losonczy, Osváth, Orosz Júlia, mind nagyon kedveltek. Szerencsés voltam, hogy velük kezdhettem a pályám.” – mondta a Fideliónak adott interjújában, tavaly augusztusban. Komlóssy Erzsébet Salgótarjánban született, 1933. július 9-én. Tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában végezte László Géza tanítványaként. 1955-ben Szegeden debütált a Háziasszony (Kodály Zoltán: Székely fonó) szerepében. 1958-ig a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt, majd az Operaház magánénekese lett. Közreműködött Szokolay Sándor Vérnász és Hamlet c. operáinak ősbemutatóján. Oratóriuménekesként is gyakran fellépett. 1964-ben Liszt Ferenc-díjjal, 1973-ban Kossuth-díjjal ismerték el művészetét, 1982-ben vette át az érdemes művész kitüntetést. Komlóssy Erzsébet 2013-ban az Opera Magazinnak adott interjújában így vallott: „Nem oly rég egy nagy tudású asztrológus nem akarta megosztani velem a jövőmet. Biztattam, nyugodtan mondja csak, nem félek a legrosszabbtól sem. Úgy látta, a lelkem nem költözik át senkibe, én vagyok a végállomás. Egy lélek útja beteljesedett. Egy tekintetben biztos igaza volt: gazdag, boldog és teljes szakmai élet jutott nekem e Földön.”

Kedvenc sárga virágaival és főműve, a Száz év magány jellegzetes motívumával, sárga lepkékkel búcsúztatták tisztelői Gabriel García Márquez Nobel-díjas kolumbiai írót a mexikóvárosi kultúrpalotában tartott hétfői gyászszertartáson, amelyen a kolumbiai és a mexikói kormány tagjai, élükön az elnökökkel, álltak díszőrséget sárga rózsákkal díszített urnája mellett. A csütörtökön, 87 évesen elhunyt író ravatalánál ezrek rótták le kegyeletüket a Palacio de Bellas Artes néven ismert, eredetileg operaháznak épült színházban. Sokan vittek magukkal sárga virágot, amely Márquez hite szerint védelmet nyújt a balsorstól, mások az író kedvenc dallamaiból játszottak a magukkal vitt hangszereken. Többen sárga papírpillangókat röptettek, ugyancsak utalásként leghíresebb regényére, a Száz év magányra, amelynek főhősét mindenhová sárga lepkék raja követi.

 

A ravatalnál egy kvartett adott elő García Márquez kedvenc klasszikusainak, köztük Bartók Bélának a műveiből, egy trió pedig a valletano nevű, az író szülőföldjéről eredő népszerű zenével szakította meg időről időre a komolyzenei darabok sorát. A szertartás több mint négy órán át tartott, a mikrofonnál a gyászolók a Száz év magányból olvastak fel részleteket, majd a mexikói és a kolumbiai elnök mondott beszédet.

Ma a bogotai katedrálisban tartanak gyászszertartást, a Kolumbiai Nemzeti Szimfonikus Zenekar többek között Mozart Requiemjét adja elő, a búcsúztatást élőben fogja közvetíteni a kolumbiai televízió és rádió. Szerdán, a könyv és a szerzői jogok világnapján a kormány kezdeményezésére könyvtárakban, iskolákban és parkokban tartanak majd felolvasást az Ezredes úrnak nincs, aki írjon című regényből.

Elárverezik Londonban Szergej Rahmanyinov orosz zongoravirtuóz és zeneszerző II. szimfóniájának kéziratát, amelyet fél évszázadon át elveszettnek hittek. A májusi licitet bonyolító Sotheby’s közleménye szerint az orosz romantikus repertoár egyik legfontosabb darabjának kézzel írt partitúrája várhatóan 1-1,5 millió font (373-559 millió forint) közötti áron fog gazdát cserélni. "Ez egyike azon kevés szimfónia-kéziratoknak, amelyek még magánkézben vannak" - húzta alá a Sotheby’s, hozzátéve, hogy a kézirat olyan részleteket is tartalmaz, amelyek egyetlen kiadásban sincsenek benne.



Az elveszettnek hitt dokumentum 2004-ben tűnt fel egy európai magángyűjtő hagyatékában. Később a Tabor Foundation tulajdonába került, akik a British Museumban helyezték letétbe. A Sotheby’s nem árulta el, hogy az alapítvány bocsájtja-e árverésre a kottát, a hivatalos közlemény szerint „névtelen” eladó áll a háttérben.

A zeneszerző vezényletével 1908-ban, Szentpéterváron bemutatott II. szimfónia kéziratának hitelességét az írás, a javítások módja és a papír típusának elemzése alapján Geoffrey Norris vezető brit Rahmanyinov-szakértő igazolta. A tisztázat elkészítése után Rahmanyinov többször is vezényelte a művet, a bejegyzett — főleg hangszerelésbeli — módosítások a szakértő szerint jól mutatják, miként változtak a zeneszerző elképzelései a darabbal kapcsolatban.

Énekkoncertekkel és tudományos előadásokkal ünneplik a Hang Világnapját a Magyar Állami Operaházban és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Az 1999-ben kezdeményezett Hang Világnapját (World Voice Day) világszerte minden év április 16-án ünneplik, Magyarországon azonban csak tavaly kezdődtek a megemlékezések. A nemzetközi szervezőbizottság elnöke Johan Sundberg svéd professzor, az események magyarországi koordinátora Hacki Tamás professzor. 

Idén a Magyar Állami Operaház is ünnepel Bátori Éva magánénekesnő jóvoltából az Erkel Színházban. Először Mészáros Krisztina egyetemi docens és Hacki Tamás tudományos előadását hallgathatják meg az érdeklődők, A hang csodái, majd a Foniátria és társtudományok címmel. Huszárik Kata színművész az Operaház fiatal énekeseivel megzenésített versek ad elő, illetve színpadra kerül A Varázsfuvola gyermekeknek szánt, rövidített változata, a Parázsfuvolácska is. Este együtt ünnepelnek az Operaház volt, jelenlegi és jövendő nagyjai, többek közt Pitti Katalin, Létay Kiss Gabriella, Berkes János és Balczó Péter, közösen beszélgetnek Bátori Évával, az eseménysorozat megálmodójával és szervezőjével. Az Erkel Színház programját nagyszabású színpadi koncert zárja neves könnyűzenei előadók és operaénekesek közreműködésével, a díszvendég Rost Andrea lesz.

Hacki Tamás koordinátor felkérésére a BME is csatlakozott az eseménysorozathoz, így lett a két magyarországi helyszín egyike. A tudomány és művészet találkozása mottóval megrendezett ünnepi műsorban fellép a Castellano Kamarazenekar, a Sinetio Kórus, a Wigner Jenő Kamarakórus és a Műegyetemi Kórus, míg a Villamosmérnöki és Informatikai Kar munkatársai előadásokat tartanak a témában.

(Forrás: hirado.hu) 

Charles Dutoit svájci karmesternek ítélték oda idén az International Classical Music Awards klasszikus zenei díj életműdíját. Koncertfelvételek kategóriában nyerte el az ICMA díját az a CD-felvétel, amelyen Bartók II. hegedűversenyét, Eötvös Seven című művét és Ligeti Hegedűversenyét szólaltja meg a Frankfurti Rádió Szimfonikus Zenekara és Patricia Kopatchinskaja Eötvös Péter vezényletével. 



Az év felvétele díjat Riccardo Chaillynak ítélték oda, aki Brahms szimfóniáit rögzítette CD-re a Lipcsei Gewandhaus Zenekarral a Decca kiadásában. Andreas Staier német zongora- és csembaló művész lett az év művésze, Adrien Boisseau francia brácsás pedig az év fiatal művésze. A szombat esti varsói gálán a különdíjat a SWR Szimfonikus Zenekar vehette át.

Az International Classical Music Awards független és nemzetközi klasszikus zenei díjat 2011 óta adják át, a zsűri kritikusokból, valamint híres zenei szaklapok és rádiók szerkesztőiből áll.

(Forrás: hirado.hu)

Nép'Hymnus a kortársak tükrében címmel kamarakiállítás nyílt a Joseph Haydn által komponált osztrák császárhimnuszról, valamint annak zenei és politikai gyökereiről és hatásairól a kismartoni Esterházy-kastélyban. Az osztrák zeneszerző 1797-ben megrendelésre komponálta a művet a Gott erhalte Franz, den Kaiser (Isten tartsa meg Ferenc császárt) kezdetű osztrák császárhimnusz szövegére.

A himnusz reakció az öt évvel korábban született Marseillaise-re, szövege ugyanakkor az 1745-ben írt God save kezdetű angol himnuszén alapul. A kompozíció egyik érdekessége, hogy dallamát a zeneszerző népzenei alapokból merítette. A tárlaton egy videoinstalláció mutatja be, milyen sok szöveggel és stílusban énekelték már ezt a híres melódiát: hallhatjuk horvát szerelmes népdalként, egy lengyel kórus előadásában és a német futballválogatott tagjaitól is.

A kamaratárlat egy 2009-ben a kismartoni kastélyban nyílt átfogóbb kiállítás része, mely a Haydn explozív - forradalmi idők zenéje címet viseli, és célja, hogy kortárs művészeti keretbe helyezve mutassa be a zeneszerzőt és munkásságát.

(Forrás: hirado.hu) 

Tizedik évadát ünnepli a 2014/2015-ös szezonban a Művészetek Palotája. Az évad muzsikusa Ránki Dezső zongoraművész, míg az évad együttese az Amadinda lesz - mondta el Káel Csaba vezérigazgató a jubileumi programokról tartott sajtótájékoztatón. Ránki Dezső feleségével, Klukon Edittel és fiával, Ránki Fülöppel is fellép egy közös hangversenyen. Az Amadinda többek között a Ju Percussion Grouppal és a Muzsikással fog koncertet adni.

Az évad külföldi fellépői között van Sir Simon Rattle és Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikusok, Sir John Eliot Gardiner és A Forradalom és Romantika Zenekara, Helmuth Rilling, Michael Tilson Thomas, Herbert Blomstedt, Valerij Gergijev, Philippe Herreweghe és a King’s Singers. A magyar művészek közül színpadra lép majd a Takács- és a Kelemen-kvartett, Perényi Miklós, Fenyő László, Baráti Kristóf, Várjon Dénes, Simon Izabella és a Liszt Ferenc Kamarazenekar, Várdai István, Fassang László, Demény Balázs, Gyöngyösi Ivett, valamint Pusker Júlia és Pusker Ágnes.

Folytatódik a Nemzeti Filharmonikusok Richard Strauss-sorozata, a Budapesti Fesztiválzenekar pedig Mozart A varázsfuvola című operájának félig szcenírozott bemutatójával, illetve Stravinsky-maratonnal készül az évadra.

Johann Sebastian Bach születésének 330. évfordulója alkalmából 24 órás orgonakoncertet tervez a Művészetek Palotája, a 330-Bach-24 című eseményen 24 orgonaművész lép fel. 2015 júniusában is lesznek Wagner-napok, a Ring mellett A bolygó hollandit hallhatjuk majd.

(Forrás: hirado.hu)

Alulmaradtak a Stradivari hegedűk újonnan készült társaikkal szemben egy tudományos körülmények között elvégzett vakteszten. A kísérlethez tíz világszínvonalon játszó szólistát kértek fel, köztük Giora Schmidt amerikai-izraeli, Solenne Paidassi francia és Susanne Hou kínai származású kanadai hegedűművészt. A 2012 szeptemberében elvégzett kísérleten a muzsikusok 12 hegedűt próbáltak ki: hat újat és hat régit, utóbbiak közt öt 17-18. századból származó Stradivarit.

A művészek egy-egy órán keresztül, próbahelyiségben és koncertteremben is játszhattak a hangszereken. Arra a kérdésre, hogy régi vagy új hegedű van éppen a kezükben, még az esetek felében sem tudtak helyesen válaszolni. Meglepőnek számított az is, hogy a résztvevők többsége modern hangszert választott kedvencének, pedig ezeknek az ára jóval alacsonyabb, mint a régieké.

Az eredményeket feldolgozó tanulmány nemrég jelent meg a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című tudományos folyóiratban. Mivel a kísérlet nem marketingfogás volt, így sosem derül ki, hogy kinek a hangszerei nyerték el a hegedűsök szívét.

(Forrás: MTI/hirado.hu)

Két jelentős szerepben mutatkozott be 24 órán belül a Metropolitan Operában Kristine Opolais lett szoprán, aki így történelmet írt a 131 éves világhírű intézményben. A 34 éves művész Csocsoszant énekelte péntek este Puccini Pillangókisasszonyában, majd vacsorán vett részt, és hajnali öt órakor került ágyba. Két órával később Peter Gelb, a Met főigazgatója felhívta telefonon, és megkérdezte, hogy be tudna-e ugrani Anita Hartig helyére Mimi szerepében Puccini egy másik művében, a Bohéméletben, az énekesnő ugyanis betegség miatt nem tudja vállalni az előadást. Opolais először nemet mondott, öt perccel később azonban meggondolta magát.

Ekkor kezdődött el az őrületes tempójú felkészülés, a kosztümök átalakítása mellett arra például már nem jutott idő, hogy a szoprán hajszínét is megváltoztassák. A második felvonásban így szőke fürtökkel énekelte: „miei capelli bruni” („az én barna hajam”).

Az előadás végén Opolais arcát eltakarva omlott térdre az őt hosszan ünnepelő közönség előtt. A nem mindennapi teljesítményt a jelenlévőkön kívül világszerte több mint 200 000 ezren kísérték figyelemmel élő közvetítésen keresztül.

A lett művésznőt a következő évadokban a Metropolitan Operaház több produkciójában (Tosca, Manon Lescaut, Ruszalka) is hallhatjuk majd.

(Forrás: hirado.hu)

 

Akinek volt már szerencséje augusztusban részt venni a Kaposfesten, annak nem mondok újdonságot azzal, hogy az ország egyik legvidámabb komolyzenei ünnepéről van szó. Még akkor is, ha az igazán elit műfajnak számító kamarazene ritkán engedi meg az előadóknak, hogy bőrükből kibújjanak. Hogy ezért-e, vagy másért, nem tudom, de a tavaly nyári fesztiválon egész estés program keretén belül mutatták meg a fellépők, mire is képesek más műfajokban. A Kelemen Quartet hegedűse, Homoki Gábor - kiderült - úgy énekel, mint Elvis Presley.

Vincenzo Bellini 1819-ben ösztöndíjat nyert a nápolyi Real Collegio di Musicába, ahol tanította őt Giovanni Furno és Giacomo Tritto is. Viszont 1822-től egy híres tanárt is kapott Niccolò Zingarelli személyében. Az összhangzattan és az ellenpont hagyományos oktatása mellett valószínűleg igen nagy hatással volt rá az a temérdek szöveg nélküli solfeggio-gyakorlat, amelyet Zingarellitől kapott feladatul. Sőt, vokális érzékenységét fejleszthette, hogy többször is énekelt Girolamo Crescentini kasztrált énekessel. A konzervatórium kompozíciós hagyományai azonban kevésbé hathattak serkentően a fiatal Bellinire, hiszen olyan - akkor már - rigorózus zeneszrzők "mutattak utat", mint Cimarosa, vagy Paisiello. Rossini zajos zenéjét például ki nem állhatták, s csak mint ellenpélda hozták fel a tanulóknak. Bellini darabjaiból kitűnik, hogy úgy sajátította el a konzervatórium által megkövetelt stílust, hogy közben a Rossini-követésről sem mondott le. Nem is nagyon tehetett volna másképp, hiszen tiltás ide, tiltás oda, kötelező volt színházba járni, ahol Rossini igen gyakori vendég volt darabjain keresztül is. Tudjuk, hogy Bellinire milyen nagy hatással volt a "Semiramide" és a "Mózes Egyipomban", vagy Donizetti "La zingarája", Mayr "Medea in Corinto" c. operája és Spontini "La vestaléja". A Rossini iránti rajongás és az konzervatóriumban ellene felhozott érvek szorítása jellemzi Bellini iskolás kompozícióit. A Rossinivel való szembesülés pedig egész pályájának egyik meghatározó eleme lett.
Bellini 1825-ben végzett Nápolyban, s lehetőséget kapott rá, hogy operát írjon a konzervatórium számára. A megkötés csupán annyi volt, hogy a konzervatórium tagjai adhatják elő, akik között nem volt lány. "Adelson e Salvini" volt a darab címe, s elég nagy sikert ért el ahhoz, hogy az iskola kis színházában azt követően minden vasárnap előadják. Bellini később át akarta dolgozni ifjúkori darabját, de erre soha nem került sor.

 

Egy ismeretlen szerzőtől származó kéziraton kívül semmilyen más forrásunk nincs, amelyből infromációt kaphatnánk Vincenzo Bellini gyermekkorára vonatkozóan. Ebből viszont kiderül, hogy a kis Bellini kivételes tehetségnek számított: állítólag a kis Vincenzo minden előzetes tanulás nélkül 18 hónapos korában elénekelt egy Fioravanti-áriát, három évesen átvette a karmesteri szerepet nagyapjától egy templomi szertartáson, öt évesen pedig már elsőrangú zongoristának számított.

1831. Mágikus évszám Bellini rövid életében, hiszen ebben az esztendőben írja az "Alvajárót" és leghíresebb operáját, a "Normát" is. Bellini zeneszerzői személyiségéről érdemes lenne egyszer hosszabban is írni, hiszen olyan, ízlésükben egymástól gyökeresen különböző zeneszerzők, mint Chopin, Verdi és Wagner is oda voltak az itáliai szerző dallamaiért. Bellini hatodik operáját a Teatro Carcano egy igen különleges évadjára írta, amelyet Donizetti Boleyn Annájával nyitottak meg. A főszereplők itt is azok voltak, akik Bellini operájában: Aminát Giuditta Pasta énekelte, Elvino szerepében pedig Giovanni Battista Rubinit hallhatta a közönség. Ez volt az egyetlen alkalom, amikor Bellini mindkét sztárnak együtt írhatott. Luciano Mariani volt Rodolfo, Lisát pedig Elisa Taccani alakította. Rossini és Donizetti híresek voltak sebes munkatempójukról; nos Bellini sem maradhatott le tőlük, hiszen az Alvajáró 2. felvonását mindössze 2 hét alatt komponálta.
Többeknek feltűnhet a témaválasztás, hiszen az alvajárás nem feltétlenül romantikus betegség. Nos, ha nem is az, de mint jelenség mindenképpen ebbe a világba tartozik. Nem véletlen, hogy nem Bellini volt az egyetlen, akinek ez megtetszett. A sort Foppa 1800-as "Alvajárója" nyitja, ezt követi Paer, aki Scribe "La somnambule" c. darabjára írt operát, 1824-ben írja Romani a magáét Carafa számára. Egészen más gyökerekből táplálkozik, de ugyanezt a témát járja körül Romani "Aminája" (1824), amelyből aztán Rastrelli ír zenés színpadi darabot, illetve Ferreti hasonló című alkotása, amelyből Luigi Ricci kreál operát 1829-ben. Bellini tehát az, aki megkoronázza ezt a témát a maga darabjával.

Bellini operája igen magas hangokat kíván. Valószínűleg Rubini különösen magas hangú tenor volt, hiszen az eredeti kottában d''-ig terjed az énekelnivalója, s csak ritkán megy "a" alá a szólam a 2. felvonásban. Rubini egyébként írt egy énekiskolát is, úgyhogy ha valaki ténylegesen szeretné elsajátítani a bel cantó éneklés hagyományait, annak feltétlenül ajánlom ezt a kiadványt. Megkockáztathatjuk azt is, hogy Bellini nem is akarta mással hallani Elvino szerepét, csak Rubinivel, akinek - a korabeli híradások szerint - hihetetlen fejhangja volt, s a természetes és a fejhang közötti átmenet észrevehetetlen volt a hallgatóság számára.
Az opera sikeréről egy kortárs orosz zeneszerző, Glinka számol be a legrészletesebben visszaemlékezéseiben. A premier áttörő sikert hozott, s ennek megfelelően igen gyorsan bemutatták más európai városokban is. Pasta és Rubini énekelt még Londonban és Párizsban (1831), legközelebb pedig Firenzében énekelték együtt 1832-ben. Egy évvel az olasz premier után már nálunk is adták, igaz, német nyelven. Ezzel megelőztük a drezdai, bécsi, berlini és - az akkori közigazgatási okok miatt szintén német nyelvű - prágai színrevitelt is. További híres Aminák voltak Maria Malibran, Giuseppina Strepponi, Jenny Lind, Adelina Patti, Luisa Tetrazzini, Amelita Galli-Curci és Toti dal Monte, aki Bellini halálának 100. évfordulóján, 1935-ben énekelte Aminát a Scalában. Maria Callas is volt Amina a La Scalában és 1957-ben az Edinburgh Fesztiválon. A 20. századik nagyok közül még Renata Scottót illik megemlíteni Amina kapcsán.