A "Seid umschlungen, Millionen!" keringő, melynek címét úgy fordította Rónay György, hogy "Milliók ti, kart a karba!" ifjabb Johann Strauss darabja, s a Musikverein nagytermében volt a bemutatója 1892 márciusában. A címet Schiller Örömódájából vette a szerző, a keringőt pedig egyik legjobb barátjának, Johannes Brahmsnak ajánlotta. Brahms válaszul pedig így írt Strauss-nak: "én leszek a legbüszkébb és legboldogabb hallgatója!"
A keringő hatalmas sikert aratott, még a sokszor zsémbes, hirhedt bécsi kritikus is odaadóan írt róla: "az Örömhimnusz-keringő bódító ritmusára embermilliók érzik majd úgy, hogy valóságosan átölelik őket."

Ez a mű is szerepel a 2014-es Újévi Koncerten, amelyet élőben közvetít a Magyar Televízió és a Bartók Rádió.

Az "Egyiptomi indulót" felkérésre írta Johann Strauss, mégpedig a Szuezi-csatorna megnyitására, 1869. november 17-ére. Nemcsak ez a mű készült erre az alkalomra: Verdi Aidája a legismertebb a sorban (bár az is tudható, hogy ez az opera nem készült el időre, így a Rigolettót vitték színre), de ebből az alkalomból mutatták be Anton Bittner: "Nach Egypten" című operáját is ugyanebben az évben december 26-án a "Theater an der Wien"-ben.

Ez a mű is szerepel a 2014-es Újévi Koncerten, amelyet élőben közvetít a Magyar Televízió és a Bartók Rádió.

Hallottak már a Waldmeisterről, Johann Strauss operettjéről? Nem? Nos, ez a darab Magyarországon "A májusi bor" címmel ismert, legalábbis a szakmabeliek előtt, hiszen sokat nem játszották. A cím nem az erdőmesterre, hanem egy növényre utal, magyarul annyit tesz: szagos müge. Ennek a kicsi, erős illatú növénynek a föld feletti részeit a népi gyógyászatban idegesség és álmatlanság, illetve rossz emésztés kezelésére alkalmazzák. Az operett Németországban játszódik, ahol a szagos mügét nemcsak puncsízesítésre használják, mint például Ausztriában, hanem bizonyos sörfajtákat is ízesítenek vele.

A darabot 1895. december 4-én mutatták be a Theater an der Wienben; és annak ellenére, hogy nem olyan népszerű, mint a Cigánybáró, vagy a Denevér, 88-szor adták egymás után.

A mester 70 éves korában írta ezt a darabot. Ebben az időben már sokan a szemére vetették, hogy ihletgazdagsága a múlté. Pedig ennek ellenkezője az igaz: a nyitány például egy tűzijátékhoz hasonlít, oly sok benne a szikrázó, eredeti ötlet. A főtémához társuló szólóhegedű és szólócselló dallamáért lelkesedtek a kortársak. A kritikusok pedig meggyanúsították, hogy nem ő, hanem Johannes Brahms találta ki ezt a megoldást és írta meg az "ellenpontot".

Ez a mű is szerepel a 2014-es Újévi Koncerten, amelyet élőben közvetít a Magyar Televízió és a Bartók Rádió.

A 2014-es bécsi Újévi koncerten megszólal id. Johann Strauss Karolina-galoppja is, mely az egykori Karolinenbrücke (Karolina-híd) építésének állít zenei emléket. A híd ma már nem áll, helyette a Stadtparkstegen (tervező: Hermann Czech) keresztül lehet átkelni a Wien folyón. Gépkocsik nem közlekedhetnek rajta, csak gyalogosok és kerékpárosok.