Joseph Strauss korán elhunyt, nem sokkal 43. születésnapja előtt, 1870-ben. Gyermekkora óta betegeskedett, sokat kínlódott a különböző kórságok miatt. Éppen ezért is megdöbbentő az az energia és életigenlés (nem beszélve a nevetésről), ami átjárja a "Gond nélkül" című polkáját, s amelyet egy évvel halála előtt írt.
"Sápadt vagyok, arcom beesett, alig van hajam, belefáradtam az egészbe, semmi nem sarkall a munkára." - írta feleségének nem sokkal a mű bemutatója előtt. Íme a zenei cáfolat: