Visszatért az operaszínpadra José Carreras

Címkék: José Carreras, A bíró

Állva ünnepelte a közönség a bilbaói Arriaga színházban szombat este José Carrerast. A katalán sztártenor több mint nyolcéves kihagyás után lépett újra operaszínpadra. A 67 éves énekes nem valamelyik nagy Verdi- vagy Puccini-szerepében tért vissza, hanem egy kortárs darabban: Christian Kolonovits osztrák zeneszerző El Juez (A bíró) című operájának címszerepét öltötte magára a két és fél órás mű ősbemutatóján. 

A bilbaói színházban egy tűt sem lehetett volna leejteni, a teátrum közlése szerint az 1200 néző Spanyolországon kívül 15 másik országból érkezett. Nemcsak a közönség, hanem a kritika is lelkesen fogadta Carreras visszatérését. Az EFE spanyol hírügynökség "diadalmas visszatérésről" írt, amelyen a katalán operasztár "tündöklő tehetségével levette a lábáról" a közönséget. 



Az opera a Franco-diktatúra (1939-1975) idején játszódik, olyan gyermekek drámáját dolgozza fel, akiket politikai okokból vettek el a rezsimmel szemben álló szüleiktől. Carrreras egy gyötrődő bírót alakít, aki segít ezeknek a gyerekrablási eseteknek az elleplezésében. Az EFE szerint a közönség nagy ovációja Christian Kolonovits zeneszerző és Angelika Messner forgatókönyvíró azon bátorságának is szólt, amellyel operává adaptálták az elszenvedőknek még ma is nagy fájdalmat okozó egykori eseményeket. 

"Boldog vagyok, hogy nyolc év után újra végigénekelhetek egy teljes operát" - mondta Carreras a közelmúltban. A barcelonai születésű tenornál 1987-ben diagnosztizáltak leukémiát, amit csontvelő-átültetés segítségével sikerült legyőznie, de a betegség fizikailag legyengítette. Carreras, aki az elmúlt években csak koncerteken és gálaműsorokban lépett fel, "nagy művészi kihívásnak" nevezte új szerepét. Arra a kérdésre, hogy folytatja-e az operai fellépéseket, nem adott egyértelmű választ: "csak fellépésről fellépésre gondolkodom" - mondta.


Ki nyer ma? a Bartók Rádió műsorán

Címkék: Ki nyer ma?, Czigány György

Újraindult a Ki nyer ma? című komolyzenei vetélkedő, amely több mint 40 évig volt hallható a Kossuth Rádióban, végül 2007-ben állították le, a tervek szerint azonban havonta egyszer ismét jelentkezik. Pénteken csaknem hét év után szólalt meg újra a "Ki nyer ma? - Játék és muzsika tíz percben. Aki kérdez: Czigány Gyögy. Aki válaszol..." szignál az Astoria hotelben. A szálloda, amely a kezdetektől helyszíne volt a vetélkedőnek, idén ünnepli a 100. születésnapját. Ez alkalomból a Bartók Rádióval úgy döntöttek, újra életre keltik a népszerű műsort. 


Az új széria első nyertese Hont Pál volt, aki már tapasztalt játékosnak számít, a 2007-es utolsó adásban is játszott. A felismerésre szánt művek között volt Johannes Brahms I. szimfóniája, Bartók Béla II. zongoraversenye, egy részlet Puccini Turandot című operájának II. felvonásából, Petrovics Emil IV. kantátája és Ludwig van Beethoven V. szimfóniája.

Aki kérdezett, Czigány György volt, akit rengeteg élmény fűz ehhez a műsorhoz. „Volt olyan is annak idején - amikor itt még nem volt légkondicionálás -, hogy az ablak nyitva volt és kidugtuk a mikrofont, ha valaki onnan akart válaszolni a járdáról, akkor onnan is tudjon. És akkor egy egész tömeg gyűlt össze”- mesélte a műsorvezető.

A Ki nyer ma? megújult formában a tervek szerint minden hónap utolsó péntekén lesz hallható a Bartók Rádió műsorán, a Muzsikáló délután részeként.


Budapestre költözik az Armel Operafesztivál

Címkék: Armel Operafesztivál, Budapest

Szegedről Budapestre teszi át székhelyét az Armel Operafesztivál. Az idén hetedik alkalommal megrendezendő seregszemlének az Erkel Színház, a Zeneakadémia és a Thália Színház ad otthont október 9. és 17. között. Mint azt Havas Ágnes, a fesztivál vezetője csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján felidézte, februárban a szegedi közgyűlés nem szavazta meg a fesztivál további megrendezését a Tisza-parti város nemzeti színházában, ezért hat év után költözni kényszerültek. "Végül sikerült új életet adni a fesztiválnak a fővárosban" - összegezte az elmúlt hetek intenzív szervezőmunkájának eredményét a fesztiváligazgató, aki szerint bár a költözést a szükség szülte, és a budapesti bemutatkozás nagy kihívás, a változás mindenképpen előrelépés a fesztivál életében.

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója elmondta, hogy a fesztivál miatt át kellett rendezniük az Erkel Színház októberi programját, de ezzel együtt is örül, hogy az Armel öt produkciójából hármat is befogadhattak. A plzeni J. K. Tyl Színház két kisoperát mutat be október 12-én, Jaroslav Krcek A császár új ruhája című művét, valamint Kerek Gábor Parody című operáját. A bécsi Neue Oper Harrison Birtwistle Punch és Judy című operáját viszi színre október 14-én, míg a Tbiliszi Állami Operaház és Balett Mozart Mitridate, Pontus királya című művét mutatja be október 16-án.

Két kamaraopera - Marco Tutino A parázs című operája a Szegedi Nemzeti Színház előadásában, valamint Christian Henking Figaro? című műve a svájci Théatre Orchestre Bienne Soleure előadásában - a Liszt Ferenc Zeneakadémia Solti György Kamaratermében lesz látható október 9-én és 10-én. A harmadik helyszínen, a Thália Színházban az idei Armel Operafesztivál díjátadó gáláját tartják október 17-én.

A 2015-ös fesztiválon bemutatandó produkciók főszereplőinek válogatására nyár elején kerül sor, az első fordulót a budapesti Francia Intézetben és a párizsi Opéra Bastille-ban rendezik meg, a második fordulónak pedig a Budapest Music Center ad majd otthont.


Címkék: Mariss Jansons, Concertgebouw

A 2014/2015-ös évad végén távozik posztjáról a Királyi Concertgebouw Zenekar vezető karmestere, Mariss Jansons - tette közzé honlapján az amszterdami székhelyű együttes kedden. A zenekar, a menedzsment és a vezető karmester "kifogástalan viszonyban" és "mély kölcsönös tisztelettel" válnak el egymástól - hangsúlyozzák a zenekar honlapján (www.concertgebouworkest.nl/en) elérhető közleményben, amelyben nem nevezik meg a távozás okát. A 71 éves dirigens és az együttes menedzsmentje között még folynak a tárgyalások arról, hogy mikor legyen a búcsúkoncert, valamint hogy a jövőben mikor áll majd alkalmilag Jansons a nagy múltú zenekar élére.



Mariss Jansons 2004 óta tölti be a zenekar vezető karmesteri posztját, hatodikként az 1888-ban alapított együttes történetében. A lett dirigens előde volt többek között Bernard Haitink és Riccardo Chailly is.

2008-ban a Gramophone brit magazin által felkért nemzetközi kritikusok szerint a Concertgebouw együttese volt a világ legjobb szimfonikus zenekara. Ugyanezen a listán a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekarát, ahol Jansons szintén vezető pozíciót tölt be, a hatodik helyre sorolták.


Elhunyt Komlóssy Erzsébet

Címkék: Komlóssy Erzsébet


Életének 81. évében, ma elhunyt Komlóssy Erzsébet Kossuth-díjas operaénekesnő, a Magyar Állami Operaház örökös tagja és mesterművésze - közölte az intézmény az MTI-vel. Komlóssy a 20. század egyik legszebb hangjának birtokosa. Alig három évtizedet töltött a pályán, ez alatt hatvanegy szerepet énekelt. Kodály neki írt egy dalt a Székelyfonóba. „Nem szoktam merengeni a múlton, minden úgy volt jó, ahogy történt. Boldog és gazdag életem volt. Ezres nagyságrendű előadás. Sose számoltam, de csak a Carment több százszor énekeltem, az utolsó években már csak Simándy partnereként, mert ragaszkodott hozzám. A nagy öregek, Székely, Radnai, Losonczy, Osváth, Orosz Júlia, mind nagyon kedveltek. Szerencsés voltam, hogy velük kezdhettem a pályám.” – mondta a Fideliónak adott interjújában, tavaly augusztusban. Komlóssy Erzsébet Salgótarjánban született, 1933. július 9-én. Tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában végezte László Géza tanítványaként. 1955-ben Szegeden debütált a Háziasszony (Kodály Zoltán: Székely fonó) szerepében. 1958-ig a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt, majd az Operaház magánénekese lett. Közreműködött Szokolay Sándor Vérnász és Hamlet c. operáinak ősbemutatóján. Oratóriuménekesként is gyakran fellépett. 1964-ben Liszt Ferenc-díjjal, 1973-ban Kossuth-díjjal ismerték el művészetét, 1982-ben vette át az érdemes művész kitüntetést. Komlóssy Erzsébet 2013-ban az Opera Magazinnak adott interjújában így vallott: „Nem oly rég egy nagy tudású asztrológus nem akarta megosztani velem a jövőmet. Biztattam, nyugodtan mondja csak, nem félek a legrosszabbtól sem. Úgy látta, a lelkem nem költözik át senkibe, én vagyok a végállomás. Egy lélek útja beteljesedett. Egy tekintetben biztos igaza volt: gazdag, boldog és teljes szakmai élet jutott nekem e Földön.”


Sárga lepkék és sárga virágok

Címkék: Gabriel García Márquez, Bartók Béla

Kedvenc sárga virágaival és főműve, a Száz év magány jellegzetes motívumával, sárga lepkékkel búcsúztatták tisztelői Gabriel García Márquez Nobel-díjas kolumbiai írót a mexikóvárosi kultúrpalotában tartott hétfői gyászszertartáson, amelyen a kolumbiai és a mexikói kormány tagjai, élükön az elnökökkel, álltak díszőrséget sárga rózsákkal díszített urnája mellett. A csütörtökön, 87 évesen elhunyt író ravatalánál ezrek rótták le kegyeletüket a Palacio de Bellas Artes néven ismert, eredetileg operaháznak épült színházban. Sokan vittek magukkal sárga virágot, amely Márquez hite szerint védelmet nyújt a balsorstól, mások az író kedvenc dallamaiból játszottak a magukkal vitt hangszereken. Többen sárga papírpillangókat röptettek, ugyancsak utalásként leghíresebb regényére, a Száz év magányra, amelynek főhősét mindenhová sárga lepkék raja követi.

 


A ravatalnál egy kvartett adott elő García Márquez kedvenc klasszikusainak, köztük Bartók Bélának a műveiből, egy trió pedig a valletano nevű, az író szülőföldjéről eredő népszerű zenével szakította meg időről időre a komolyzenei darabok sorát. A szertartás több mint négy órán át tartott, a mikrofonnál a gyászolók a Száz év magányból olvastak fel részleteket, majd a mexikói és a kolumbiai elnök mondott beszédet.

Ma a bogotai katedrálisban tartanak gyászszertartást, a Kolumbiai Nemzeti Szimfonikus Zenekar többek között Mozart Requiemjét adja elő, a búcsúztatást élőben fogja közvetíteni a kolumbiai televízió és rádió. Szerdán, a könyv és a szerzői jogok világnapján a kormány kezdeményezésére könyvtárakban, iskolákban és parkokban tartanak majd felolvasást az Ezredes úrnak nincs, aki írjon című regényből.


Címkék: Szergej Rahmanyinov, árverés

Elárverezik Londonban Szergej Rahmanyinov orosz zongoravirtuóz és zeneszerző II. szimfóniájának kéziratát, amelyet fél évszázadon át elveszettnek hittek. A májusi licitet bonyolító Sotheby’s közleménye szerint az orosz romantikus repertoár egyik legfontosabb darabjának kézzel írt partitúrája várhatóan 1-1,5 millió font (373-559 millió forint) közötti áron fog gazdát cserélni. "Ez egyike azon kevés szimfónia-kéziratoknak, amelyek még magánkézben vannak" - húzta alá a Sotheby’s, hozzátéve, hogy a kézirat olyan részleteket is tartalmaz, amelyek egyetlen kiadásban sincsenek benne.



Az elveszettnek hitt dokumentum 2004-ben tűnt fel egy európai magángyűjtő hagyatékában. Később a Tabor Foundation tulajdonába került, akik a British Museumban helyezték letétbe. A Sotheby’s nem árulta el, hogy az alapítvány bocsájtja-e árverésre a kottát, a hivatalos közlemény szerint „névtelen” eladó áll a háttérben.

A zeneszerző vezényletével 1908-ban, Szentpéterváron bemutatott II. szimfónia kéziratának hitelességét az írás, a javítások módja és a papír típusának elemzése alapján Geoffrey Norris vezető brit Rahmanyinov-szakértő igazolta. A tisztázat elkészítése után Rahmanyinov többször is vezényelte a művet, a bejegyzett  főleg hangszerelésbeli — módosítások a szakértő szerint jól mutatják, miként változtak a zeneszerző elképzelései a darabbal kapcsolatban.


Éljen a Hang!

Címkék: Hang Világnapja, Erkel Színház, BME


Énekkoncertekkel és tudományos előadásokkal ünneplik a Hang Világnapját a Magyar Állami Operaházban és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Az 1999-ben kezdeményezett Hang Világnapját (World Voice Day) világszerte minden év április 16-án ünneplik, Magyarországon azonban csak tavaly kezdődtek a megemlékezések. A nemzetközi szervezőbizottság elnöke Johan Sundberg svéd professzor, az események magyarországi koordinátora Hacki Tamás professzor. 


Idén a Magyar Állami Operaház is ünnepel Bátori Éva magánénekesnő jóvoltából az Erkel Színházban. Először Mészáros Krisztina egyetemi docens és Hacki Tamás tudományos előadását hallgathatják meg az érdeklődők, A hang csodái, majd a Foniátria és társtudományok címmel. Huszárik Kata színművész az Operaház fiatal énekeseivel megzenésített versek ad elő, illetve színpadra kerül A Varázsfuvola gyermekeknek szánt, rövidített változata, a Parázsfuvolácska is. Este együtt ünnepelnek az Operaház volt, jelenlegi és jövendő nagyjai, többek közt Pitti Katalin, Létay Kiss Gabriella, Berkes János és Balczó Péter, közösen beszélgetnek Bátori Évával, az eseménysorozat megálmodójával és szervezőjével. Az Erkel Színház programját nagyszabású színpadi koncert zárja neves könnyűzenei előadók és operaénekesek közreműködésével, a díszvendég Rost Andrea lesz.

Hacki Tamás koordinátor felkérésére a BME is csatlakozott az eseménysorozathoz, így lett a két magyarországi helyszín egyike. A tudomány és művészet találkozása mottóval megrendezett ünnepi műsorban fellép a Castellano Kamarazenekar, a Sinetio Kórus, a Wigner Jenő Kamarakórus és a Műegyetemi Kórus, míg a Villamosmérnöki és Informatikai Kar munkatársai előadásokat tartanak a témában.

(Forrás: hirado.hu) 


Átadták az ICMA-díjakat

Címkék: ICMA, Eötvös Péter, Charles Dutoit

Charles Dutoit svájci karmesternek ítélték oda idén az International Classical Music Awards klasszikus zenei díj életműdíját. Koncertfelvételek kategóriában nyerte el az ICMA díját az a CD-felvétel, amelyen Bartók II. hegedűversenyét, Eötvös Seven című művét és Ligeti Hegedűversenyét szólaltja meg a Frankfurti Rádió Szimfonikus Zenekara és Patricia Kopatchinskaja Eötvös Péter vezényletével. 



Az év felvétele díjat Riccardo Chaillynak ítélték oda, aki Brahms szimfóniáit rögzítette CD-re a Lipcsei Gewandhaus Zenekarral a Decca kiadásában. Andreas Staier német zongora- és csembaló művész lett az év művésze, Adrien Boisseau francia brácsás pedig az év fiatal művésze. A szombat esti varsói gálán a különdíjat a SWR Szimfonikus Zenekar vehette át.

Az International Classical Music Awards független és nemzetközi klasszikus zenei díjat 2011 óta adják át, a zsűri kritikusokból, valamint híres zenei szaklapok és rádiók szerkesztőiből áll.

(Forrás: hirado.hu)


Haydn császárhimnuszáról

Címkék: Joseph Haydn, Kismarton, kiállítás

Nép'Hymnus a kortársak tükrében címmel kamarakiállítás nyílt a Joseph Haydn által komponált osztrák császárhimnuszról, valamint annak zenei és politikai gyökereiről és hatásairól a kismartoni Esterházy-kastélyban. Az osztrák zeneszerző 1797-ben megrendelésre komponálta a művet a Gott erhalte Franz, den Kaiser (Isten tartsa meg Ferenc császárt) kezdetű osztrák császárhimnusz szövegére.

A himnusz reakció az öt évvel korábban született Marseillaise-re, szövege ugyanakkor az 1745-ben írt God save kezdetű angol himnuszén alapul. A kompozíció egyik érdekessége, hogy dallamát a zeneszerző népzenei alapokból merítette. A tárlaton egy videoinstalláció mutatja be, milyen sok szöveggel és stílusban énekelték már ezt a híres melódiát: hallhatjuk horvát szerelmes népdalként, egy lengyel kórus előadásában és a német futballválogatott tagjaitól is.

A kamaratárlat egy 2009-ben a kismartoni kastélyban nyílt átfogóbb kiállítás része, mely a Haydn explozív - forradalmi idők zenéje címet viseli, és célja, hogy kortárs művészeti keretbe helyezve mutassa be a zeneszerzőt és munkásságát.

(Forrás: hirado.hu) 


Müpa 10

Címkék: Művészetek Palotája, jubileum

Tizedik évadát ünnepli a 2014/2015-ös szezonban a Művészetek Palotája. Az évad muzsikusa Ránki Dezső zongoraművész, míg az évad együttese az Amadinda lesz - mondta el Káel Csaba vezérigazgató a jubileumi programokról tartott sajtótájékoztatón. Ránki Dezső feleségével, Klukon Edittel és fiával, Ránki Fülöppel is fellép egy közös hangversenyen. Az Amadinda többek között a Ju Percussion Grouppal és a Muzsikással fog koncertet adni.

Az évad külföldi fellépői között van Sir Simon Rattle és Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikusok, Sir John Eliot Gardiner és A Forradalom és Romantika Zenekara, Helmuth Rilling, Michael Tilson Thomas, Herbert Blomstedt, Valerij Gergijev, Philippe Herreweghe és a King’s Singers. A magyar művészek közül színpadra lép majd a Takács- és a Kelemen-kvartett, Perényi Miklós, Fenyő László, Baráti Kristóf, Várjon Dénes, Simon Izabella és a Liszt Ferenc Kamarazenekar, Várdai István, Fassang László, Demény Balázs, Gyöngyösi Ivett, valamint Pusker Júlia és Pusker Ágnes.


 

Folytatódik a Nemzeti Filharmonikusok Richard Strauss-sorozata, a Budapesti Fesztiválzenekar pedig Mozart A varázsfuvola című operájának félig szcenírozott bemutatójával, illetve Stravinsky-maratonnal készül az évadra.

Johann Sebastian Bach születésének 330. évfordulója alkalmából 24 órás orgonakoncertet tervez a Művészetek Palotája, a 330-Bach-24 című eseményen 24 orgonaművész lép fel. 2015 júniusában is lesznek Wagner-napok, a Ring mellett A bolygó hollandit hallhatjuk majd.

(Forrás: hirado.hu)


Megtévesztett hegedűsök

Címkék: Stradivari, hegedű, kísérlet

Alulmaradtak a Stradivari hegedűk újonnan készült társaikkal szemben egy tudományos körülmények között elvégzett vakteszten. A kísérlethez tíz világszínvonalon játszó szólistát kértek fel, köztük Giora Schmidt amerikai-izraeli, Solenne Paidassi francia és Susanne Hou kínai származású kanadai hegedűművészt. A 2012 szeptemberében elvégzett kísérleten a muzsikusok 12 hegedűt próbáltak ki: hat újat és hat régit, utóbbiak közt öt 17-18. századból származó Stradivarit.


A művészek egy-egy órán keresztül, próbahelyiségben és koncertteremben is játszhattak a hangszereken. Arra a kérdésre, hogy régi vagy új hegedű van éppen a kezükben, még az esetek felében sem tudtak helyesen válaszolni. Meglepőnek számított az is, hogy a résztvevők többsége modern hangszert választott kedvencének, pedig ezeknek az ára jóval alacsonyabb, mint a régieké.


Az eredményeket feldolgozó tanulmány nemrég jelent meg a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című tudományos folyóiratban. Mivel a kísérlet nem marketingfogás volt, így sosem derül ki, hogy kinek a hangszerei nyerték el a hegedűsök szívét.


(Forrás: MTI/hirado.hu)


Mimi kerestetik

Címkék: MET, Kristine Opolais, Bohémélet

Két jelentős szerepben mutatkozott be 24 órán belül a Metropolitan Operában Kristine Opolais lett szoprán, aki így történelmet írt a 131 éves világhírű intézményben. A 34 éves művész Csocsoszant énekelte péntek este Puccini Pillangókisasszonyában, majd vacsorán vett részt, és hajnali öt órakor került ágyba. Két órával később Peter Gelb, a Met főigazgatója felhívta telefonon, és megkérdezte, hogy be tudna-e ugrani Anita Hartig helyére Mimi szerepében Puccini egy másik művében, a Bohéméletben, az énekesnő ugyanis betegség miatt nem tudja vállalni az előadást. Opolais először nemet mondott, öt perccel később azonban meggondolta magát.

Ekkor kezdődött el az őrületes tempójú felkészülés, a kosztümök átalakítása mellett arra például már nem jutott idő, hogy a szoprán hajszínét is megváltoztassák. A második felvonásban így szőke fürtökkel énekelte: „miei capelli bruni” („az én barna hajam”).

 

 

Az előadás végén Opolais arcát eltakarva omlott térdre az őt hosszan ünnepelő közönség előtt. A nem mindennapi teljesítményt a jelenlévőkön kívül világszerte több mint 200 000 ezren kísérték figyelemmel élő közvetítésen keresztül.

A lett művésznőt a következő évadokban a Metropolitan Operaház több produkciójában (Tosca, Manon Lescaut, Ruszalka) is hallhatjuk majd.

(Forrás: hirado.hu)

 

Kaposfest másképp

Címkék: Kaposfest, Homoki Gábor

Akinek volt már szerencséje augusztusban részt venni a Kaposfesten, annak nem mondok újdonságot azzal, hogy az ország egyik legvidámabb komolyzenei ünnepéről van szó. Még akkor is, ha az igazán elit műfajnak számító kamarazene ritkán engedi meg az előadóknak, hogy bőrükből kibújjanak. Hogy ezért-e, vagy másért, nem tudom, de a tavaly nyári fesztiválon egész estés program keretén belül mutatták meg a fellépők, mire is képesek más műfajokban. A Kelemen Quartet hegedűse, Homoki Gábor - kiderült - úgy énekel, mint Elvis Presley.


Kotta nélkül

Kotta nélkül játszik az, aki betéve tudja a darabot. Kotta nélkül játszik az, aki abban a pillanatban találja ki a darabot. És kotta nélkül szeretnénk mi is játszani: könnyedén, néha improvizálva vagy éppen "nyakkendősen" írni a klasszikus zenéről. Hír, beszámoló, kritika, interjú és egyéb - a közmédia klasszikus zenével foglalkozó műsorainak háttéranyaga.

Facebook