Címkék: Bartók Béla Emlékház, Király Csaba

Az internet adta lehetőségek jobb kiaknázását és a fiatalok megszólítását állította programja középpontjába a budapesti Bartók Béla Emlékház március 1-jétől kinevezett új igazgatója, Király Csaba.

A Liszt-díjas zongora- és orgonaművész szerdán sajtótájékoztatón ismertette vezetői terveit a II. kerületi, Csalán úti emlékházban. Ezek között szerepel a honlap idegen, köztük ázsiai nyelvekre való lefordítása és a házban tartott hangversenyek élő online közvetítése. Az ifjúság megszólítását gyerekprogramokkal, az iskolás korosztálynak szóló zenepedagógiai foglalkozásokkal, valamint a fiatal, pályakezdő előadóknak és zeneszerzőknek nyújtott bemutatkozási lehetőséggel kívánja elérni - mondta Király Csaba, aki Szirányi János 12 éves igazgatósága után vette át az emlékház vezetését.
 

A gyerekeknek szóló Bartók-kvíz mellett az idén őszre tervezett ifjúsági programok között található Földes Imre zenetudós sorozata A kékszakállú herceg váráról, illetve Gombos László zenetörténész előadássorozata Bartók és a gyermekek címmel. Az intézmény céljának tekinti Bartók népzenei örökségének ápolását, ezért a jövőben népdaléneklési versenyt és népzenei találkozót is szerveznek majd. A fiatal muzsikusoknak lehetőséget biztosítanának arra, hogy az emlékházban rendezzék diplomakoncertjeiket, szerzői estjeiket. Király Csaba tovább bővítené a kiépített kapcsolatokat, így például a Bartók Rádióval és a Zeneakadémiával is együttműködne a jövőben.

Jövőre lesz Bartók Béla halálának 70. évfordulója, amelyről méltó módon szeretnének megemlékezni – hangsúlyozta az új igazgató. Kubínyi Tamás Bartók-kutató előadássorozata mellett a 2015-ös tervek között szerepel egy nagy magyar zongoristákat felvonultató egész éves sorozat is.  

Bartók Béla 1932-től 1940-ig lakott a Csalán úti épületben, az emlékház 1981-es kialakításában idősebb fia segített, az ő végakarata volt az is, hogy édesapja tárgyi hagyatékának megőrzött darabjait egy helyen állítsák ki. Az emlékházban található 120 férőhelyes hangversenyterem rendszeres koncertek, filmvetítések, zenei témájú előadások helyszíne, a kertben pedig szabadtéri hangversenyeket is rendeznek.

Sárga lepkék és sárga virágok

Címkék: Gabriel García Márquez, Bartók Béla

Kedvenc sárga virágaival és főműve, a Száz év magány jellegzetes motívumával, sárga lepkékkel búcsúztatták tisztelői Gabriel García Márquez Nobel-díjas kolumbiai írót a mexikóvárosi kultúrpalotában tartott hétfői gyászszertartáson, amelyen a kolumbiai és a mexikói kormány tagjai, élükön az elnökökkel, álltak díszőrséget sárga rózsákkal díszített urnája mellett. A csütörtökön, 87 évesen elhunyt író ravatalánál ezrek rótták le kegyeletüket a Palacio de Bellas Artes néven ismert, eredetileg operaháznak épült színházban. Sokan vittek magukkal sárga virágot, amely Márquez hite szerint védelmet nyújt a balsorstól, mások az író kedvenc dallamaiból játszottak a magukkal vitt hangszereken. Többen sárga papírpillangókat röptettek, ugyancsak utalásként leghíresebb regényére, a Száz év magányra, amelynek főhősét mindenhová sárga lepkék raja követi.

 


A ravatalnál egy kvartett adott elő García Márquez kedvenc klasszikusainak, köztük Bartók Bélának a műveiből, egy trió pedig a valletano nevű, az író szülőföldjéről eredő népszerű zenével szakította meg időről időre a komolyzenei darabok sorát. A szertartás több mint négy órán át tartott, a mikrofonnál a gyászolók a Száz év magányból olvastak fel részleteket, majd a mexikói és a kolumbiai elnök mondott beszédet.

Ma a bogotai katedrálisban tartanak gyászszertartást, a Kolumbiai Nemzeti Szimfonikus Zenekar többek között Mozart Requiemjét adja elő, a búcsúztatást élőben fogja közvetíteni a kolumbiai televízió és rádió. Szerdán, a könyv és a szerzői jogok világnapján a kormány kezdeményezésére könyvtárakban, iskolákban és parkokban tartanak majd felolvasást az Ezredes úrnak nincs, aki írjon című regényből.


Bartók Béla születésnapja

Címkék: Bartók Béla, Selden-Góth Gizella


"Kértem, hogy tanítson hangszerelésre is. Erre csak ennyi megjegyzése volt: - Tudja, hogy mi a különbség a piccolo-fuvola és a nagybőgő között? Ha igen, akkor nincs mondanivalóm. Ha nem: akkor úgyis hiába minden." (Selden-Góth Gizella visszaemlékezéséből)


Bálint Endre "Bartók-képei"

Címkék: Bálint Endre, Bartók Béla


Bartók Hegedűversenye - montázs



Allegro barbaro

Honvágy 


Ruszalka

Címkék: Renée Fleming, Bartók Rádió, Metropolitan Opera, Ruszalka



Renée Fleming csütörtökön exkluzív interjút adott a Bartók Rádiónak. A beszélgetést a ma esti operaközvetítés szünetében hallhatják. Műsoron Dvorák: Ruszalka című három felvonásos operája élő adásban a New York-i Metropolitan Operaházból. A címszerepben: Renée Fleming


Bach-maraton

Címkék: Johann Sebastian Bach, Bach-maraton, Bartók Rádió

Február 2-án a Művészetek Palotája és a Budapesti Fesztiválzenekar rendezésében ismét egy zeneszerző, jelesül J. S. Bach műveit adták elő az említett helyszín hangversenytermében és fesztivál színházában. A Bartók Rádió 12 órától kezdve élőben közvetítette az előadásokat, a darabok között pedig a Kotta nélkül c. bologon is megjelent körkérdésre válaszoltak a hallgatók. Ezekből idézünk most.

"Bach zenéje olyan, mint a Biblia. Soha nem lehet "kiolvasni", csak újra és újra olvasni, játszani." (Sárközi Erika)


"Bach partiták Schiff Andrással - és nem tudom a dolgomat tovább tenni, hanem megáll az idő, és úgy érzem magam, mint a legemelkedettebb szerelmeskedésben. - Ez a pár héttel ezelőtti 1990-es koncertközvetítés alatt jutott eszembe. Engem kiemel a hétköznapi létből, jobban mint más zeneszerző." (Kurják Tímea)

"Mivel nincs zeneelméleti képzettségem (zenegyakorlati sincs) nem tudom szabatosan kifejteni. Csak annyit tudok, hogy nem lehet olyan hangulatom, olyan tevékenységem, hogy bármelyik, véletlenszerűen felhangzó Bach zene zavaró lenne. Egyszerűen olyan, mintha kifejezetten nekem szólna, nekem írta volna valaki aki jobban ismer engem mint én magam." (Gulyás István)

"Hallgatom a műsort és nagyon nagyon tetszik. A két legnagyobb zeneszerző Bach és Mozart!" (Kiss Tamás) 


Apollón

Címkék: apollón, pasqualini, bartók rádió, ellenpont


Apollón babérkoszorút nyújt át a 17. század egyik legismertebb kasztrált énekesének, Marcantonio Pasqualininek, aki nemcsak előadóművész és zeneszerző, hanem elismert költő is volt. A Sixtus-kápolna kórusának tagja: erre utal fehér miseruhaszerű öltözete, viszont a vállánál összefogott állatbőr színházi, operai tevékenységére utal. Pasqualini billentyűs citerán játszik a képen, a hangszeren Dafné szobra látható, amint Apollón egykori szerelme fává változik. A háttérben a fához kötözött Marsziasz elfordítja tekintetét Apollón lírájáról, mely a szellemi erőt jelképezi, míg a szatír földön heverő dudája a testiség és durvaság jelképe.

(Andrea Sacchi: Apollón babérkoszorút nyújt át Marcantonio Pasqualininek, 1641 - New York, Metropolitan Museum of Art)


A múzsák

Címkék: múzsák, bartók rádió, ellenpont



Ha kell gyönyörűek, ha olyan kedvük van csúnyán beszélnek. Apjuk a nagyfőnök, anyjuk a titánnő. Kilenc lánytestvér, akik nélkül bajosan született volna művészet.

Ők a múzsák.

Hésziodosz, Homérosz, Ovidius és Boccaccio is megemlékezik róluk, de persze "múzsailag" ők sem értenek egyet mindenben.

Az első időkben három múzsa élt csupán. Hegyeket jártak és folyópartokon pihentek, majd idővel az Olümposzra kerültek, hogy ott énekükkel szórakoztassák az isteneket. A hagyomány szerint később, amikor már többen is lettek, két csoportra oszlottak: az egyik Macedóniában a Pieros-hegyen ütött tanyát, míg a másik a Helikon-hegyen érezte jól magát. Az első csoport egy idő után úgy érezte, most már oly sokat fejlődtek a költészet- és zenetanulás terén, hogy ideje versenyre hívni a szomszédokat. Ez utóbbiak kithara-kísérője maga Apollón volt. A kihívást elfogadták, és Parnasszus nimfáinak bíráskodásával elindult a küzdelem. A nimfák a helikoniakat hozták ki győztesnek, amire a másik társaság igencsak felkapta a vizet, és szörnyűségeket vágtak a versenytársak fejéhez. Ezt Apollón sem hagyta szó nélkül: szépen madarakká változtatta őket: ezzel az ügy le lett zárva.

A múzsákat eleinte a költészettel azonosították, tevékenységük a zenével csak később bővült. Ahogyan létszámuk is. A klasszikus ókorban már kilencen voltak, név szerint: Erató, Euterpé, Kalliopé, Kleió, Melpomené, Polühümnia, Thália, Terpszikhoré és Uránia. Mindegyiküknek volt egy különös tulajdonsága.


Kezdjük a sort Kalliopéval, a szép hangú múzsával. Testvéreihez hasonlóan ő is Zeusz és Mnémoszüné lánya. Szép hangja ellenére ő az epikus költészet és a tudomány múzsája. Ennek köszönhetően, ha találkoznak vele, viasztáblájáról és íróvesszőjéről ismerhetik meg.
















Viszonylag könnyen összekeverhetik Kleióval, akit sokan csak Kliónak neveznek. Nos, mivel testvérek voltak, igen hasonlítottak egymásra. Csakhogy Kleió nem viasztáblát, hanem papirusztekercset tart a kezében s - csakúgy mint nővérének / vagy húgának - van nála íróvessző is.





















És itt van a "bűbájos" Erató, a szerelmi és erotikus költészet pártfogója és megtestesítője. Fejét mirtusz vagy rózsakoszorú díszíti, kezében lantot tart, lábánál madarak csipegetnek magokat. A reneszánsz festményeken gyakran arany nyílvessző van kezében, így utalnak Éroszra, a szerelem istenére, akinek Erató gyakori kísérője volt és arra, hogy a "szerelem" mindenkit megihlet.



















Euterpé a következő múzsa, akinek szintén köze van a muzsikához. Őt többnyire kettős fuvolával ábrázolják. Nem volt egyedül, ugyanis szerelmi viszonyt folytatott Sztrümón folyóistennel. Kettejük gyermeke, Rhészosz, kinek sem a fuvolához, sem a muzsikához semmi köze már.























Mai utolsó múzsánk Polühümnia, a komoly himnuszköltészet múzsája. Neki tulajdonítják a líra feltalálását. Polühümnia segít emlékezni, s neve arra utal, hogy a költők az általuk írt himnuszokkal halhatatlan dicsőségre tettek szert. Többnyire tűnődő pózban, kezében pergamentekerccsel, vagy (mint jelen esetben) ha a mezőgazdasági munkák őrzőjének tartják, kerti szerszámokkal a kezében ábrázolják.

(Folytatása következik.)

















Angyalok és pásztorok

Címkék: angyalok és pásztorok, ikonográfia, ellenpont, bartók rádió

Domenichino: A pásztorok imádása (Skót Nemzeti Galéria)

























Campin, Robert:
Jézus születése, a pásztorok imádása (Dijon, Szépművészeti Múzeum)

























Castiglione, Giovanni Benedetto:
A pásztorok imádása (Genova, Szent Lukács templom) 

Bartók és a modernek

Címkék: Bartók, MúzeumCafé, Szépművészeti Múzeum


December 12-én este fél 7-től a Szépművészeti Múzeumban tartják a MúzeumCafé legújabb ankétját, melynek témája az utóbbi évek egyik legsikeresebb magyar témájú külföldi kiállítása, az "Allegro Barbaro – Bartók Béla és a magyar modernek 1905–1920" című párizsi tárlat lesz. A beszélgetés résztvevői Barki Gergely és Rockenbauer Zoltán művészettörténészek, a kiállítás kurátorai, illetve Vikárius László zenetörténész, az MTA BTK Zenetudományi Intézete Bartók Archívumának vezetője. A beszélgetést Martos Gábor, a MúzeumCafé főszerkesztője vezeti.


A nap felvétele - Bartók mandolinon

Címkék: bartók, mandolin


Reggeli etűd

Címkék: Reggeli etűd, Jólesz György, Bartók Rádió, Muzsikáló reggel

Talán magával az irodalommal egyidős a jelenség, pontosabban az az eljárás, hogy az író egy-egy figuráját annak beszédmódjával karakterizálja. Az viszont vélhetően az újkori irodalom találmánya, amikor a szereplő társadalmi hovatartozását világítja meg a beszédstílus.

Az író saját, „hivatalos” nyelvezetétől való eltérés a legtöbb esetben lefelé mutat. A tanulatlan emberre jellemző beszédet, argót használó, vagy a tájnyelven megszólaló szereplőt rendszerint lenézik. Jobb esetben a mű egyéb szereplői, rosszabb esetben maga az író. Természetesen ez nem kizárólagos szemlélet, hiszen a népi, a népies és a népieskedő irányzatokban a tájnyelv és a tájszólás határozottan a kiválasztottakat jellemzi. De ha egészében nézzük, a nyelvtani hibákkal terhes, a tájnyelvi, netán trágár megszólalás általában a megszólaló alávetettségét fejezi ki. A számtalan példa közül egyet. Karinthy Frigyes színdarabjában, a Holnap reggelben, a III. felvonás elején két jassz – a régies kifejezést csak körülírni tudom, mondjuk, a kallódó fiatal szókapcsolattal –, szóval, két jassz beszélget. (A „Himmelmann” tükörfordításban égi embert, a történetben értelemszerűen pilótát jelent.)

A társadalmi osztályok, a hierarchia tekintetében valamivel közömbösebb az idegen akcentus használata. Ámbár ez is lehet lenézés tárgya, és ezzel már át is lépünk a zene területére. A Zsoldosszerenád, Orlandus Lassus madrigálja viccességét annak szövege adja. Ahogy egy faragatlan zsoldoskatona töri az olaszt.



De mehetünk még beljebb is a muzsikában. A XIX. és a XX. század és bizonyos mértékig még korunk zenéjében is az ún. könnyűzene felbukkanása az egyszerű, tanulatlan, alacsony származású ember beszédének a megfelelője – egyértelműen rosszalló, lenéző értelemben. Hogy ez jó-e vagy sem, hogy mesterségesen mélyíti-e a szakadékot a „magas művészet” és a „könnyű műfajok” között, vagy csak leképez egy szemléletmódot, ezt nem a mi tisztünk eldönteni. Inkább lássunk két példát. Arthur Honegger drámai oratóriuma, a Jeanne d’Arc a máglyán történelmi témát dolgoz fel. A jórészt szimbólumokkal dolgozó alkotás egyik legdöbbenetesebb jelenete, amikor Jeanne-t a peres eljárás során kiszolgáltatják az állatoknak. De ki legyen a bíró? A tigris, a róka, a kígyó nem vállalja. Elvállalja viszont a disznó. A dolog történelmi előzménye voltaképpen egy szójáték. A Jeanne perében eljáró egyházi törvényszék vezetője Beauvais püspöke, egy bizonyos Pierre Cauchon volt. És bár másképpen írják, mint a ’disznó’ jelentésű „cochon”-t, a két szó csengése ugyanaz. Nos tehát a disznó jelentkezik elnöknek, és a jelenethez Honegger kora szórakoztatózenéjének stílusából merít.

Alban Berg Wozzeck című operája, illetve a forrásul szolgáló Büchner-dráma szintén megtörtént eseményt dolgoz föl. És noha a következő jelenet kocsmában játszódik, ahol eleve is indokolt a könnyűzene használata, Berg ezzel is aláhúzza a helyzet tragikumát. Wozzeck meglátja élettársát, Marie-t, amint a Tamburmajorral táncol, önfeledten.

Említettem, hogy ez az eljárás a XIX. században kezdődik, azért ezt hadd finomítsam. Az 1800-as évek elején még nem létezett, vagy nem volt akkora a szakadék könnyű és komoly között. Haydn még gond nélkül adott ugyanabban a tételben ugyanannak a témának arisztokratikus, népi és magyaros karaktert – mint például a III:77-es Hoboken-jegyzékszámú C-dúr vonósnégyesben.



Maradjunk is a vonósnégyesnél.

Tapasztalhatjuk, hogy a kényszerű hierarchiát a könnyűzene is tudomásul vette, és az ünnepélyes mondanivalóhoz az ún. komolyzene eszköztárából kell kölcsönöznie. Paul Simon és Art Garfunkel dalában a neves amerikai építészre, Frank Lloyd Wrightra emlékeznek, és a méltatás csúcsán belép egy vonósnégyes is.



Jólesz György

(Elhangzott 2013. november 21-én a Bartók Rádió "Muzsikáló reggel" című műsorában.)


Csalog-vasárnap (kritika)

Címkék: csalog gábor, kritika, mozart, Bartók, bmc

Blogunk olvasója, Madaras Sándor hallgatta meg Csalog Gábor vasárnapi hangversenyét, és írta le véleményét. Íme!

"A zongora valahogy zajosabb a megszokottnál, a lámpák kicsit zúgnak, valami fél percenként kattan mögöttem és a terem is (nem találok rá jobb hasonlatot) olyan kristályosan, keményen cseng. De most letudtam egy mondattal minden negatívumot, hogy rátérhessek a lényegre: miért jöttem olyan kótyagos boldogsággal haza Csalog Gábor koncertjéről, mint kiskamasz az első csókolózás után.

Már a koncertsorozat címe is telitalálat, Csalog vasárnapok. Fölösleges a kása kerülgetése, az álszerénység: egy kivételes tehetségű muzsikus megnyilvánulásainak ad teret a BMC nagyszínpada. A sorozat tematikus, a téma maga Csalog Gábor. Ahogyan Cecilia Bartoli koncertjén sem Vivaldi a húzónév - itt is Csalogra jövünk és vakon megbízunk az ő ízlésében. Találjon ki valamit, készítse el és mi nem finnyáskodunk, nem válogatunk, hanem kíváncsian elfogyasztjuk úgy, ahogy elénk tálalja!

Ezzel a gasztronómiai hasonlattal csínján kell azonban bánnunk: ha valaki ez alatt az élet kedélyes részére asszociál, bizony csalódnia kell. Különösen az első rész volt tele fekete, drámai, tragikus hangulatokkal, ami Kunderát idézi fel bennünk: a létnek csak úgy van értelme, ha van súlya, nehézsége, nehézkedése. Ha el kell fogadnunk olyan történéseket is az élettől, amelyek elszegényítenek bennünket. De ne szaladjunk előre!

A koncert két részből állt de valójában három szakaszból. Elsőként kései Liszt és friss Kurtág-darabokat játszott egy kísérlet demonstrálásaként. A csillagászatból ismert jelenség, hogy ha egy égitest szabálytalan pályán halad, kell ott lenni valaminek, ami erre kényszeríti. Nos, a Liszt- és Kurtág-művek egymásutániságában valóban kirajzolódott a kettejüket összekötő Bartók stílusa. Nem vagyok zenész, de a 15 darab végére már pontosan éreztem, melyek a bartóki zene legfőbb jellemzői úgy, hogy tőle egyetlen hang sem hangzott el a koncerten. Hatalmas ötlet és tökéletes kivitelezés.

A koncert egyértelmű súlypontja közelében a zongoraművésznek magányra, elvonultságra volt szüksége, de nem szerette volna, ha a közönség szünetre távozik, mert a koncert e pontján befogadó állapotra volt szüksége, és ezt 15 perc büfézés, társalgás lerombolta volna. Hogy mégse teljes produkciótlanságban kelljen végigülnünk a felkészülési időt, Gőz László, a BMC igazgatója jelent meg és sztorizni kezdett Szőllősy Andrásról. A szeretett kutyáról, a szerény lakásról, a 85 évesen Kurtággal folytatott tornaversenyéről szóló történetektől pár éve még falra másztam volna, most azonban megfogott ez a személyes hang és megértettem, hogy valami különleges eseménynek vagyok a részese.

Aztán meghallhattuk a nagy művet is, Szőllősyét, ami magyar fordításban a "Tájkép halottakkal" címet viselte. Ahogy mondtam, nem vagyok zenész, de azt én is meg tudtam ítélni, hogy kegyetlenül, embertelenül nehéz darabot komponált a szerző. Kétség sem merült fel bennem, hogy ezt a művet másképpen, könnyebben is meg lehetett volna írni. Tökéletesen világossá vált, hogy mi volt Szőllősy célja az előadóművész kivégzésével és ez Csalog előadásában maradéktalanul meg is valósult. Letaglózva ültem a darab végén, és teljesen egyértelmű volt számomra, hogy nincs tovább, én a szünetben hazamegyek. De nem azért, mert nem tetszett volna, amit hallottam, hanem azért amiért az ember nem kap be egy darab sütit egy különleges bor után: szeretne együtt élni az élménnyel zavartatás nélkül még a lehető leghosszabb ideig.

De aztán mégis maradtam, és jól tettem: a kimerítő sportolás után az izmok nyújtása fölöslegesnek látszik ugyan, de nagyon hasznos. A két Mozart szonáta úgy vezette vissza az életbe az embert, hogy közben nem kisebbítette az élményt. Még most is, két nappal a koncert után is egészen élénken élem a Szőllősy-darab hangulatát. A Mozart-ráadás után egy nagyon rövid Liszt-darab zárta a koncertet, amely nélkülözött minden virtuozitást, egyszerűségében volt sokatmondó. Ezzel engedett utunkra Csalog Gábor bennünket egyen-egyenként: éljünk most már ezekkel az élményekkel tovább!" (Madaras Sándor)

 

Haydn-kalóz

Címkék: Haydn, Bősze Ádám, Bartók Rádió

Anélkül, hogy bármilyen "morális" felhangja lenne a mostani posztnak, el kell ismerjem, nem vagyok túlságosan oda a klasszikus zene hétköznapiasításától. Pedig - mondhatják többen is jogosan - magam is részt veszek abban, amikor a zeneszerzőket mint egyszerű embereket próbálom közelebb hozni a Bartók Rádióban. De hol van a határ? Egyáltalán van-e határ? Vagy az is országonként változik? Kíváncsi vagyok a véleményükre! (Kommentekre a Kotta nélkül Facebook-oldalán van lehetőség).

Itt van ez az amerikai plakát, amely Haydnt kalózként ábrázolja. Ez a nemzetközi "beszélj-úgy-mint-egy-kalóz" nap alkalmából készült.

A bűvös vadász

Címkék: Weber, A bűvös vadász, Bartók Rádió


Ma este a Bartókón Nikolaus Harnoncourt vezényletével lesz hallható Weber "A bűvös vadász" című háromfelvonásos operája, az a mese, amely hosszú ideig foglalkoztatta a zeneszerzőt. Röviddel azután ugyanis, hogy Weber elfogadta a drezdai udvar operakarmesteri megbízását 1817-ben, újra nekilátott a Bűvös vadász történetének kidolgozásához. Előtte nagyjából 7 évvel kezdett foglalkozni ezzel a históriával. Kapcsolatba lépett Kinddel, a drezdai irodalmi "dalkör" jeles képviselőjével, aki hamarosan felvázolta librettóját, akkor még "A próbalövés" címmel. Hozzá kell tegyük, hogy ez a történet abban az időben igen népszerű volt a német nyelvterületen: több színházi változat is a közönség elé került. És nemcsak Weber fantáziáját mozgatta meg, hanem például Spohrét is, akit szintén megihletett ez a mese. Persze Spohr amint megtudta, hogy kollégája is tervbe vette egy opera megkomponálását, letett tervéről Weber javára.

Weber lassan dolgozott. Persze nem a tehetség, vagy az ihlet hiánya, hanem más elfoglaltságai miatt. Végül 1820-ra tudta befejezni művét, amely egy csapásra komoly sikert hozott számára. A darab népszerűségét mi sem mutatja jobban, hogy 1830-ra bemutatták Dániában, Svédországban, Csehországban, Oroszországban, Franciaországban, Lengyelországban, Hollandiában és Magyarországon. Sőt, 1850-re már láthatta Rio de Janeiro és Sydney közönsége is.


Bartókot is segítette

Címkék: Bánffy Miklós, Bartók Béla

Bánffy Miklós gróf egykori magyar külügyminiszter, író, grafikus, díszlet- és kosztümtervező, színpadi rendező emlékének szentelt kiállítást nyílt meg kedden Hágában, a nyár elején Esztergomban indult vándorkiállítás egyik állomásán.

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet által összeállított kiállítást korábban már bemutatták Magyarországon, Romániában és Olaszországban, hamarosan látható lesz Párizsban, Németországban és Moldovában is.

Az 1874-ben Kolozsváron született Bánffy 1913 és 1918 között a magyarországi állami színházak intendánsa volt, például Bartók újító szellemű operáinak színpadra állításában is érdemeket szerzett. 1916-tól a Kisfaludy Társaság tagja, 1923 és 1927 között pedig a Képzőművészeti Tanács elnöke volt. Miután visszaköltözött Erdélybe, az Erdélyi Helikon szerkesztője lett. Grafikusként is maradandót alkotott: az Erdélyi Szépmíves Céh által kiadott több könyvet ő illusztrált.

 

Az aranyhalak zenehallgatási szokásairól

Címkék: Ellenpont, Bartók Rádió

Egy új tanulmány szerint az aranyhalak nemcsak hogy zenekedvelők, de még a zeneszerzőket is meg tudják különböztetni.

A Keio Egyetem Pszichológiai Fakultásán végzett kutatást vezető Kazutaka Shinozuka elmondása szerint az aranyhalak sokkal okosabbak és műveltebbek annál, amit mi gondolnánk róluk. A kísérlet szerint két zeneművet, J. S. Bach d-moll toccata és fúgáját, illetve Sztravinszkij Tavaszi áldozatát játszották le a halaknak. A zeneszó alatti étkezési hajlandóságuk nyomán vonták le azt a következtetést, az aranyhalak, bizony, sokkal többet esznek, ha Bachot hallgatnak, mint amikor Sztravinszkijt játszanak nekik.



Shinozuka elmondta továbbá, hogy az aranyhalak Bach-rajongása nem egyedülálló: egy korábbi kísérletük eredménye szerint a jávai verebek is inkább a barokk mester darabjait szeretik, mintsem a kortárs zeneszerzőkét. Nagy valószínűséggel mindez a mai fül számára megszokottabb disszonanciakezelésből vezethető le.

Általában elmondható, hogy az állatok zenehallgatási szokásairól nem tudunk semmit. Legalábbis ezt hisszük mi, laikusok. Többnyire azt gondoljuk ugyanis, kedvenc, vagy tőlünk távol élő állataink bambán bámulnak csupán, ha Mozartot, vagy Beethovent játszunk nekik.

David Teie csellóművész, a Marylandi Egyetem zenei fakultásának előadója tette fel a következő költői kérdést: "Gondolták volna valaha is, hogy egy denevérnek elerednek a könnyei, ha meghallgatja Schubert Szerenádját?"



Teie a gyapjasfejű tamarinoknál vizsgálta, hogyan is reagálnak a zenére. A majmokat alapvetően hidegen hagyta a muzsika, s rá se hederítve ugráltak egyik ágról a másikra. Meglepő módon viszont megnyugodtak és figyelni kezdtek, ha Teie Metallica számot tett fel nekik.

Shinozuka nem merné azt állítani, hogy az állatoknak kedvére lehet tenni a klasszikus zenével, de az biztos, hogy akusztikus kommunikációra képesek. Úgyhogy a zeneszerzőknek már csak rövid ideig kell a humánpublikum tetszésére lenni, ha minden igaz, a határok hamarosan kitágulnak.

 

Viharsarok 1.

Címkék: Viharsarok, Bartók Rádió, Fertőd

Hogy örültem a reggeli viharnak! Tudtam ugyanis, hogy este a fertődi Esterházy-kastélyból közvetítünk a Bartók Rádió hallgatóinak egy, a szó szoros értelmében vett viharos koncertet. Sejtettem, ha bármilyen viharos "poénnal" állok elő, a közönség azt sem fogja majd tudni, miről beszélek, hiszen régóta nem volt részünk viharban (vagy csak engem került el egy ideje).
A Collegium Marianum együttes (Barbara Maria Willi - fortepiano, Jana Semerádová - fuvola, piccolo, Vojtěch Semerád - hegedű, brácsa, Petr Hamouz - gordonka) J. Ch. F. Bach, Haydn, Vanhal, Kozeluh és Dusík vihart idéző műveiből válogat majd.

                         Collegium Marianum (fotó: Petra Hajská/Collegium Marianum)  

Igyekszem dokumentálni a hangversenyig vezető utat, akinek kedve van, tartson velem!

13:15 Most indultunk a Bródy Sándor utcából (a fedélzeten Veisz Gábor szerkesztő, Illényi Péter zenei rendező és jómagam). Nagyjából 100 méterre a Bródy Sándor utcától (Puskin utcában) dugóba keveredtünk (a koncertkezdésre [19:35] talán odaérünk).

A hivatalos műsor:
J. Ch. F. Bach: e-moll fuvolaszonáta, 2. Haydn: Szonáta Op.11. No. 5., 3. Jan Křtitel Vaňhal: A nagy trafalgari tengeri ütközet és Nelson halála - szonáta, 4. Leopold Kozeluh: D-dúr (A nagy skót) szonáta, 5. Jan Ladislav Dusík: Tengeri ütközet - karakterszonáta


Bartók Rádió - szeptember

Címkék: Bartók Rádió

Megjelent a Bartók Rádió 2013. szeptemberi márványtermi és stúdiókoncertjeinek műsora. Ajánlom figyelmükbe Banda Ádám és Prunyi Ilona koncertjét szeptember 5-én (Bach: E-dúr partita BWV. 1006., Mozart: Esz-dúr szonáta K. 380, Schubert C-dúr szonáta D. 574.), a Geszler György emlékére tartott hangversenyt 12-én, illetve a "Világjáró művészeink" sorozatban Baráti Kristóf, Bánfalvi Zoltán, Bársony Péter és Várdai István vonósnégyes-hangversenyét (szept. 19.). A "Zenebeszéd" szeptember 28-i felvételén Mahler: "A fiú csodakürtje" dalciklusáról beszél Péteri Lóránt. Közreműködik Bátori Éva - ének és Réti Balázs - zongora.


Bartók és a paprikás csirke

Címkék: Carnegie Hall, Bartók Béla, twitter, paprikás csirke



Vannak pillanatok, amikor a lelkes nettartalom-rajongó szíve már-már megáll, hiszen egyszerűen nem hiszi el, hogy igaz-e, amit olvas. A mellékelt kivágat a Twitterről való, a legendás New York-i koncertterem, a Carnegie Hall oldaláról. A szöveghez különösebb magyarázat sem kell. Íme a magyar fordítás: "Mi legyen ma vacsorára? Bartók zenéjének hatására készíthet akár paprikás csirkét is! youtu.be/f1Cr5uFENIw"

 


Libabőr

Címkék: Byrd, Bartók, Bach, Webern, Dvorák, Lehár, Lehar Ferenc, Fleming

Mikor futkorászott a hideg a hátán utoljára? Mikor lett libabőrös zenétől? Ezek olyan kérdések, amelyekre nincs egyértelmű válasz. Van, aki Wagnerről hallani sem akar, van, aki legszívesebben Wotan lenne a való világban is. Ízlések és pofonok...

Mivel a megoldás kulcsa nem nálam van, én csak azt az öt zenei pillanatot tudom Önökkel megosztani, amelyektől én leszek libabőrös.


1. Talán Kovalik Balázs Kékszakállú-rendezésében láttam, az "5. ajtónál", hogy hatalmas reflektorok vakították el a nézőket. Valóban van ebben a bartóki részben napfény, de olyan erejű, amilyennel a zenetörténetben máshol nem találkoztam. 




2. A Bartók Rádióban többször meséltem már arról, hogyan változott meg az életem William Byrd négyszólamú miséje miatt. A felvételt hallgassák végig, hiszen a leginkább megkapó szakasz a "dona nobis pacemmel" érkezik el (ezen a felvételen 2' 15").



3. Gustav és Alma Mahler szerették Lehár operettjeit, főként a Víg özvegyet. Ma sikk leszólni ezt a műfajt, pedig Lehár Ferenc és Kálmán Imre is kiváló zeneszerzők voltak. Ez a felvétel több szempontból is megrázó: egyrészt a zene felettébb hatásos, másrészt az előadó Fritz Wunderlich személye miatt. Kedvenc tenoristámtól hallani azt, hogy "barátaim, élni érdemes" - micsoda élmény! Főként akkor, ha tudjuk, Wunderlich 36 éves korában halt meg.



4. Webern nem az az "omg" zeneszerző, legalábbis a muzsikáját felületesen ismerőknek bizonyára nem. De az egyik átiratától, Bach Musikalisches Opferjéből a Hatszólamú ricercartól bizonyára nehezen fognak szabadulni.



5. Az "isteni Renée Fleming" - mondják sokan. Van benne igazság. Itt van Dvorák "Ruszalka" című operája, amelyikben szerintem mindenki csak arra vár, hogy elkezdődjön a "Dal a Holdhoz" részlet. Fleminggel tényleg utánozhatatlan.


Bősze Ádám


Asztalzongora

Címkék: Iparművészeti Múzeum, asztal, Tárgy eset, Bartók Rádió, piano carré, Semsey Balázs

A 2013. július 5-i Tárgy eset, a Muzsikáló reggel tárgyiasított magazinjának felvétele az Iparművészeti Múzeum hangszergyűjteményében volt, ahol Semsey Balázs muzeológus egy különleges instrumentumot, egy asztalszerű billentyűs hangszert mutatott be a Bartók Rádió hallgatóinak.
A "Tafelklavier", franciául "piano carré" valójában egy négyszögletű zongora, s számítson ma már oly nagy ritkaságnak is, a 19. században az egyik leggyakrabban használt házi hangszer volt. Többnyire hölgyek játszottak rajta, hol szólóban, hol pedig saját éneküket kísérve. Sajnos nem tudjuk, ki és mikor találta fel, de sokan örültek az újításnak, hiszen egy ilyen hangszer igencsak helytakarékos volt, mondjuk egy korábbi csembalóhoz képest. Persze elődjére azért hasonlított, ha nem is hangban, de legalább billentyűinek színében.

Semsey Balázs elmondta, hogy az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében őrzött hangszer diófából készült, billentyűit pedig ébenfa, illetve elefántcsont borította. Pontosan úgy, ahogyan nagy elődjénél, a csembalónál: az egészhangok itt is feketék, a félhangok pedig fehér színűek voltak.

A piano carré négyszögletes formája is arra utal, hogy a clavichord egyenes ági leszármazottja. Annak a hangszernek, amelynek figyelembevételével Carl Philipp Emanuel Bach megírta a híres ún. zongoraiskoláját. Németországban és Svájcban nemcsak négyszögű formájú asztalzongora maradt fenn, hanem hárfaalakú is. Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében lévő instrumentum a piano carrék egy korai darabja, az 1780-as évekből származik.

A Budapesten őrzött hangszert minden bizonnyal Liége-ben készítették, Magyarországhoz tehát - azon kívül, hogy egy magyar ember birtokában volt - valójában semmi köze. Az egykori tulajdonos, gróf Nemes Albert 1942-ben ajándékozta az Iparművészeti Múzeumnak.

"Alig buktatott" - a matematikus Kacsoh Pongrác

Címkék: Kacsoh Pongrác, Kelemen Éva, Tárgy eset, Bartók Rádió, matematika, OSzK


Borogyin a macskái mellett a kémcsövekkel bíbelődött, Mozart kuglizott és biliárdozott, Gluck vízzel töltött üvegeken muzsikált, Bartók Béla pedig lepkékre is vadászott. A csodabogár-zeneszerzők közül egy újabbat ismerhetünk meg ma, méghozzá olyat, akinek egyéb munkássága néha komolyabb mint muzsikája.

A "Tárgy eset", a Muzsikáló reggel tárgyiasított magazinja ismét az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában járt, ahol Kelemen Éva egy igazi meglepetést készített elő: olyan könyveket, amelyek laza szálakkal kapcsolódnak csupán a zenéhez.

"Ezek Kacsoh Pongrác matematikai és fizikai jegyzetei. Tudni kell, hogy Kacsoh matematika-fizika szakos tanár volt, fizikából doktorált Kolozsvárott. Amikor képesítő vizsgájára készült, akkor tanulmányi célból foglalta össze két neves professzora, dr. Farkas Gyula és Vályi Ödön előadásait." 

Azt mindig tudtam, hogy a matematika és a fizika példának okáért számomra kínai, de egészen eddig legalább el tudtam olvasni ami a papírra van írva. Kacsoh Pongrác gyorsírással jegyzetelt, így rejtve maradt előttem, miről is szólt számára e két nemes tudomány.

"Nagyon komolyan használta ezeket a jegyzeteket; lehet látni, hogy kommentárokat fűzött hozzájuk. Pontosan vezette, hogy melyik előadások kerültek füzetébe. A jelen kötettel Temesvárott 1897. június 24-én délelőtt 11-kor készült el. A dátum utáni lapon pedig Kacsoh - mint vérbeli fiatalember - aláírását próbálgatta." - mondta el Kelemen Éva.

Mielőtt a János vitéz zenéjéből azt gondolnák, Kacsoh csupán a zene napfényes oldalát szerette, netalán egyszerűbb elme volt a kortársakénál, rá kell mutassunk, hogy ő volt az egyik első olyan kolléga, aki kiállt Bartók Béla újító törekvései mellett. Nem beszélve arról, hogy szépen csendben ledoktorált. És nem zeneszerzésből.

Kelemen Éva: "Itt van a doktori értekezésének egy másolata, mely később nyomtatásban is megjelent. "Az energia terjedési tüneményei" címmel védte meg a disszertációját." 

Kacsoh egész életében tanár maradt. Szigorú és következetes pedagógus, aki e két, már akkor is nehéz tárgyból - legalábbis erről tanúskodnak a korabeli statisztikák - 2000 tanuló közül csupán 220-at buktatott meg.

"Matematika-fizika tanárként működött egészen sokáig. Amikor a János vitézt megírta, akkior ő még 
mindig a Tavaszmező utcai reáliskolában tanított, sőt később Kecskeméten reáliskolai igazgató is lett. Mindeközben gyakran írt zenetörténeti és zeneesztétikai cikkeket a Zenevilág című lapba, amelynek társszerkesztője is volt. A János vitéz kirobbanó sikere sem részegítette meg, hanem szépen visszatért a tanári katedrához és életének jelentős részében tanárként dolgozott, s mindemellett ugyanebben az iskolában a zenekört is szervezte." - mondta el Kelemen Éva.

A Tárgy eset jelen adását a Bartók Rádió hangtárából, ezt a linket  követve lehet meghallgatni 2013. július 16-ig.


Ikarosz nyomában

Címkék: Iparművészeti Múzeum, Juanelo Turriano, Bartók Rádió, Tárgy eset, Horváth Hilda

A Muzsikáló reggel "Tárgy eset" című rovatában, 2013. június 13-án került bemutatásra az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében található zenélő automata, mely egy jezsuita (?) férfiszentet ábrázol. Amint azt Horváth Hilda muzeológus elmondta, "mindössze két további, a budapesti figurával közel egykorú, imádkozó (ferences) szerzeteseket formázó automata ismert a világon: ezek egyikét a müncheni Deutsches Museum őrzi, a másik a washingtoni Smithsonian Institution - National Museum of American History gyűjteményében található. Mechanikus szerkezetüket tekintve mindkettő közeli analógiája a budapesti darabnak, s méretük is közel azonos. Ugyancsak hasonló méretű és szerkezetű a bécsi Kunsthistorisches Museum Kunstkammerében őrzött, Lanton játszó hölgy címen ismert zenélő automata-figura, melyet Giovanni Torriano / Juanelo Turriano (1510 k. - 1585) 1570 körül készült művének tart a kutatás. Az itáliai származású Turriano előbb V. Károly német-római császár, majd fia, II. Fülöp spanyol király udvari órásmestereként szolgált."


További információk és fényképek találhatók az Iparművészeti Múzeum honlapján. A Tárgy eset három héten keresztül meghallgató a Bartók Rádió hangtárából.


A tenger

Címkék: Debussy, A tenger, La mer, Bartók Rádió

Amikor bemutatták Debussy: A tenger című szimfonikus vázlatait a mű nem aratott sikert. Az egyik kritikus a következőket írta: „Debussy úr úgy tűnik, mostanság bizarr zenét szeret írni, olyan muzsikát, amely érthetetlen és eljátszhatatlan.” Nos, a mestert egyáltalán nem hatották meg a kemény szavak.

Ebben a művében Debussy oly érzékletesen festi le a napfelkeltét, a hullámokat és a szelet, mint korának legnagyobb festőművészei. Mindezek ellenére alkotása csak jóval később, elsősorban Toscanini előadásainak köszönhetően vált repertoárdarabbá.









Kotta nélkül

Kotta nélkül játszik az, aki betéve tudja a darabot. Kotta nélkül játszik az, aki abban a pillanatban találja ki a darabot. És kotta nélkül szeretnénk mi is játszani: könnyedén, néha improvizálva vagy éppen "nyakkendősen" írni a klasszikus zenéről. Hír, beszámoló, kritika, interjú és egyéb - a közmédia klasszikus zenével foglalkozó műsorainak háttéranyaga.

Facebook