1990, 1995, 1998 és 2007 után 2015-ben ismét Zubin Mehta vezényli az Újévi Koncertet - jelentették be az imént a Bécsi Filharmonikusok honlapján.

Az Újévi Koncert nemzetközi sikere azt a benyomást keltheti, hogy a Bécsi Filharmonikusok Strauss-rajongása a kezdetek óta változatlan. Valójában ennek az ellenkezője igaz: a Filharmonikusok eleinte egyszerűen megvetették a bécsi muzsika e fajtáját, melyet szórakoztató zenének tarottak csupán. A Strauss-dinasztiával szembeni ellenérzések csak fokozatosan változtak. Szemléletváltásukban meghatározó volt az olyan komponisták pozitív véleménye, mint Liszt Ferenc, Richard Wagner és Johannes Brahms, akik mindig nagy tisztelettel voltak a Strauss-család muzsikája iránt. Azonban még ez sem volt elég: a "Keringőkirály" halála után sem tolakodtak a Filharmonikusok, hogy ők tartsák életben a straussi repertoárt. A fordulatot 1921 hozta meg. A Bécsi Városi Parkban (Wiener Stadtpark) felállított Johann Strauss-emlékmű leleplezésekor Nikisch Artúr (1855-1922) vezényelte a „Művészélet", a „Kék Duna" és a „Bor, asszony és ének" keringőket; az előadás pedig példaadónak bizonyult. Az áttörést végül Johann Strauss születésének 100. évfordulója (1925. október 25.) hozta meg, amikor Felix Weingartner kizárólag Strauss-művekből állította össze a jubileumi hangversenyt.

Az Újévi Koncertek állandó helyszíne, a Musikverein Aranyterme (Forrás: MTVA)

Az Újévi Koncert hagyománya Ausztria legsötétebb korszakából indult. Clemens Kraus vezényelte 1939. december 31-én azt a Strauss-muzsikának szentelt hangversenyt, amely valójában egy nemzetiszocialista háborús jótékonysági est volt. 1941-ben, a háború kellős közepén a Filharmóniai Társaság már január 1-jén tartotta a "Johann Strauss-koncertet". Ezt többen "igazi bécsi örömünnepnek" vették, a programot nemzetiszocialista propaganda "Nagynémet Rádiójában" is élőben adták. Az újonnan alapított, intézménnyé vált eseményt Clemens Krauss vezényelte a háború végééig. 1946-ban és 47-ben Josef Krips (1902-1974) dirigált, 1948-ban viszont, miután két éves eltiltása lejárt, ismét Krauss vezényelt; 1954-ig hét további Újévi Koncerten állt a zenekar élén.

Krauss hirtelen halála (1954. május 16.) miatt a Filharmonikusok nehéz helyzetbe kerültek, ugyanis méltó utódról kellett gondoskodniuk. Több gyűlés után, nem sokkal 1955. január 1-je előtt megszületett a döntés: a művészi vezetést a zenekar koncertmesterére, Willi Boskovsky-ra (1909-1991) bízzák. 1955-től 1979-ig 25 alkalommal vezényelt Boskovsky az év első napján. Amikor lemondott posztjáról véget ért egy korszak, a régi Ausztria időszaka, amely a nosztalgikus vágyálmok mellett egyedül a Strauss-zene sajátja.

Forrás: www.wienerphilharmoniker.at

Néhány név azon világhíres muzsikusok és zeneszerzők közül, akik 2013-ban hunytak el. Isten nyugosztalja őket!

Van Cliburn (élt 78 évet)

Colin Davis (élt 85 évet)

Henri Dutilleux (élt 97 évet)

Wolfgang Sawallisch (élt 89 évet)

Starker János (élt 88 évet)

Szokolay Sándor (élt 83 évet)

John Tavener (élt 69 évet)

Joseph Strauss korán elhunyt, nem sokkal 43. születésnapja előtt, 1870-ben. Gyermekkora óta betegeskedett, sokat kínlódott a különböző kórságok miatt. Éppen ezért is megdöbbentő az az energia és életigenlés (nem beszélve a nevetésről), ami átjárja a "Gond nélkül" című polkáját, s amelyet egy évvel halála előtt írt.
"Sápadt vagyok, arcom beesett, alig van hajam, belefáradtam az egészbe, semmi nem sarkall a munkára." - írta feleségének nem sokkal a mű bemutatója előtt. Íme a zenei cáfolat:
 

 

Új év, új rekord. Több száz millióan küldenek újévi jókívánságokat január 1-jén a facebookon, a twitteren vagy az instagramon keresztül. Ehhez a közösséghez csatlakozik a Bécsi Filharmonikus Zenekar a következő kísérlettel.
Mivel az Újévi Koncertet a televízió- és rádiókészülékeken keresztül több mint 40 millióan követik világszerte, az együttes rekordkísérletre hívja "vendégeit". Arra kérnek mindenkit, hogy a közvetítés ideje alatt küldjenek újévi üdvözletet #prosit2014 címkével. Minden így elküldött posztot összeszámolnak. Két fázisban összesítik a jókívánságokat: először január 3-án, délután 3 óra körül hozzák nyilvánosságra az első eredményt, majd január 15-én veszik hozzá azokat a posztokat, amelyeket az időeltolódás miatt január 3-ig nem tudtak összesíteni. Teljesen ingyenes, mindenféle kereskedelmi érdek nélküli akcióról van szó.

"Ha Delibes Sylvia-balettzenéje az enyém lehetett volna, vagy ha csak ismertem volna ezt a muzsikát korábban, soha nem írtam volna meg a Hattyúk tavát!" (Csajkovszkij)

Delibes balettjének részlete is is szerepel a 2014-es Újévi Koncerten, amelyet élőben közvetít a Magyar Televízió és a Bartók Rádió.

A Bécsi Filharmonikusok Facebook-oldalán nemrég jelent meg a 2014-es Újévi Koncert balettjéről készült fotósorozat, Günther Pichlkostner munkája. Ízelítőül a Kotta nélkül is közzétesz néhányat ezek közül:

 

Hagyomány az Újévi Koncerteken, hogy műsorra tűznek legalább egy darabot a Bécsi Filharmonikusok egykori karmesterétől, koncertmesterétől, ifj. Joseph Hellmesbergertől. Most a "Kedveském" című francia polkára esett a választás. Az eredeti cím, a "Vielliebchen" olyan mogyoróra vagy mandulára is vonatkozhat, amelyikben két mag nő egymás mellett. Akár a párok keringőzés közben.
ifj. Josef Hellmesberger egy bécsi hegedűs családból származik: nagyapja és apja, Josef mind a Filharmonikusoknál játszottak és nagyszerű pedagógusok voltak. Az ifjabb Hellmesberger pedig nemcsak nagyszerűen muzsikált, hanem a Filharmonikusok vezetőségi tagja is volt, illetve számos sikeres operett zeneszerzője is.

Ez a mű is szerepel a 2014-es Újévi Koncerten, amelyet élőben közvetít a Magyar Televízió és a Bartók Rádió. 

A "Seid umschlungen, Millionen!" keringő, melynek címét úgy fordította Rónay György, hogy "Milliók ti, kart a karba!" ifjabb Johann Strauss darabja, s a Musikverein nagytermében volt a bemutatója 1892 márciusában. A címet Schiller Örömódájából vette a szerző, a keringőt pedig egyik legjobb barátjának, Johannes Brahmsnak ajánlotta. Brahms válaszul pedig így írt Strauss-nak: "én leszek a legbüszkébb és legboldogabb hallgatója!"
A keringő hatalmas sikert aratott, még a sokszor zsémbes, hirhedt bécsi kritikus is odaadóan írt róla: "az Örömhimnusz-keringő bódító ritmusára embermilliók érzik majd úgy, hogy valóságosan átölelik őket."

Ez a mű is szerepel a 2014-es Újévi Koncerten, amelyet élőben közvetít a Magyar Televízió és a Bartók Rádió.

Az "Egyiptomi indulót" felkérésre írta Johann Strauss, mégpedig a Szuezi-csatorna megnyitására, 1869. november 17-ére. Nemcsak ez a mű készült erre az alkalomra: Verdi Aidája a legismertebb a sorban (bár az is tudható, hogy ez az opera nem készült el időre, így a Rigolettót vitték színre), de ebből az alkalomból mutatták be Anton Bittner: "Nach Egypten" című operáját is ugyanebben az évben december 26-án a "Theater an der Wien"-ben.

Ez a mű is szerepel a 2014-es Újévi Koncerten, amelyet élőben közvetít a Magyar Televízió és a Bartók Rádió.

2013. december 21-én, Schiff András 60. születésnapján adták át a nemzetközi hírű zongoraművésznek a Royal Philharmonic Society aranyérmét, amelyet eddig többek között olyanok vehettek át, mint Rubinstein, Horowitz és Curzon. A Wigmore Hallban rendezett ünnepség előtt Schiff András Bach Goldberg-variációit és Beethoven Diabelli-variációit játszotta. A Wigmore Hall 2013. december 23-án töltötte fel youtube-csatornájára a díjátadó felvételét.

Hallottak már a Waldmeisterről, Johann Strauss operettjéről? Nem? Nos, ez a darab Magyarországon "A májusi bor" címmel ismert, legalábbis a szakmabeliek előtt, hiszen sokat nem játszották. A cím nem az erdőmesterre, hanem egy növényre utal, magyarul annyit tesz: szagos müge. Ennek a kicsi, erős illatú növénynek a föld feletti részeit a népi gyógyászatban idegesség és álmatlanság, illetve rossz emésztés kezelésére alkalmazzák. Az operett Németországban játszódik, ahol a szagos mügét nemcsak puncsízesítésre használják, mint például Ausztriában, hanem bizonyos sörfajtákat is ízesítenek vele.

A darabot 1895. december 4-én mutatták be a Theater an der Wienben; és annak ellenére, hogy nem olyan népszerű, mint a Cigánybáró, vagy a Denevér, 88-szor adták egymás után.

A mester 70 éves korában írta ezt a darabot. Ebben az időben már sokan a szemére vetették, hogy ihletgazdagsága a múlté. Pedig ennek ellenkezője az igaz: a nyitány például egy tűzijátékhoz hasonlít, oly sok benne a szikrázó, eredeti ötlet. A főtémához társuló szólóhegedű és szólócselló dallamáért lelkesedtek a kortársak. A kritikusok pedig meggyanúsították, hogy nem ő, hanem Johannes Brahms találta ki ezt a megoldást és írta meg az "ellenpontot".

Ez a mű is szerepel a 2014-es Újévi Koncerten, amelyet élőben közvetít a Magyar Televízió és a Bartók Rádió.

Nagy Péter zongoraművész, Bretz Gábor operaénekes felvétele is a Guardian "Év lemeze 2013" listáján. Gratulálunk!

A 2014-es bécsi Újévi koncerten megszólal id. Johann Strauss Karolina-galoppja is, mely az egykori Karolinenbrücke (Karolina-híd) építésének állít zenei emléket. A híd ma már nem áll, helyette a Stadtparkstegen (tervező: Hermann Czech) keresztül lehet átkelni a Wien folyón. Gépkocsik nem közlekedhetnek rajta, csak gyalogosok és kerékpárosok.

120 éve ezen a napon vezényelte először Richard Wagner fia, Siegfried a Berlini Filharmonikus Zenekart.

 

Köztudott, hogy a közösségi média számos előnnyel (és hátránnyal) jár. Éppen ezért manapság már csak kevesen engedhetik meg maguknak, hogy (legalább munkájukhoz kapcsolódóan) ne működtessenek oldalt a facebookon, twitteren, vagy más fórumokon. Példát adhat a kétkedőknek Anton Bruckner (1824-1896) osztrák zeneszerző, aki bizonyára nem sok erőt fektet twitter-oldalának működtetésébe. Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen ő már nem él. Persze az is furcsa, hogy időközben az ansfeldeni születésű zeneszerző Clevelandbe költözött.

 

2013. december 21-én, születésének 155. évfordulója alkalmából a Magyar Állami Operaház szobrot emelt Puccini tiszteletére, akinek műveit több, mint ötmillióan látták eddig a ház színpadán. Az Operaház építésekor még nem tartották fontosnak Puccininek szobrot emelni, sőt, erre később sem került sor. Az Operaház első szobrai ugyanis a megnyitás előtt három évvel, 1881 szeptemberében kerültek fel a színház homlokzatának felső párkányára. A báró Podmaniczky Frigyes intendáns elnöklete alatt összeült szoborbíráló bizottság választotta ki a megörökíteni kívánt 16 zeneszerzőt és kérte fel a kor legkiválóbb szobrászait a munkára. Arezzói Guido, Palestrina, Jacopo Peri, Orlando di Lasso, Pergolesi, Lully, Cherubini, Spontini, Haydn, Gluck, Mozart, Beethoven, Weber, Meyerbeer, Rossini és Wagner képmását a kor jó nevű szobrászművészei készítették el. Az akademizáló stílusú alkotások anyaga azonban nem bizonyult időtállónak, azok az évtizedek során szétmállottak. 1939-ben, miután egy szobor lezuhant a magasból, az összeset eltávolították. Pótlásukra csak évtizedekkel később, 1966 decemberében került sor. Ekkor az eredeti szoborciklus számos tagját más zeneszerzőkre cserélték, különös figyelemmel a baráti országok operaszerzőire. Míg az Operaházban sohasem játszott Scarlatti és Glinka, vagy Smetana és Moniuszko, akiknek operái évtizedek óta nem kerülnek színre, helyet kapott a Népköztársaság úti homlokzaton, addig olyan nagyságok, mint a vitathatatlan népszerűségnek örvendő Puccini és Richard Strauss kimaradt a panteonból. A 2014-es esztendő Richard Strauss jegyében telik, hiszen a német zeneszerző születésének 150. évfordulóját ünnepeljük, így akkor sor kerülhet a következő hiánypótlásra.

 

A Queensland Zenei Fesztivál egyik célja, hogy összehozza a világ legnagyobb zenekarát, s így bekerüljön a Guinness-világrekorderek közé. A jelenlegi csúcstartó a Vancouver Szimfonikus Zenekar, mely 2000-ben 6452 zenésszel adott koncertet. Júliusra 7224 muzsikust várnak a Brisbane-i Suncorp Stadionba, hogy előadják (többek között) Beethoven 9. szimfóniájának befejező tételét.

Tavasszal az Angol Nemzeti Opera (English National Opera) előadásait is közvetítik az arra vállalkozó filmszínházak világszerte. Színre, illetve vászonra kerül Britten Peter Grimes című operájának a kritikusok által is elismert előadása (David Aldan jegyzi), de "nagy dobásnak" ígérkezik az ex Monty Python-alkotó, Terry Gilliam változata is Berlioz "Benvenuto Cellini" című operájából 2014 júniusában.

December 12-én este fél 7-től a Szépművészeti Múzeumban tartják a MúzeumCafé legújabb ankétját, melynek témája az utóbbi évek egyik legsikeresebb magyar témájú külföldi kiállítása, az "Allegro Barbaro – Bartók Béla és a magyar modernek 1905–1920" című párizsi tárlat lesz. A beszélgetés résztvevői Barki Gergely és Rockenbauer Zoltán művészettörténészek, a kiállítás kurátorai, illetve Vikárius László zenetörténész, az MTA BTK Zenetudományi Intézete Bartók Archívumának vezetője. A beszélgetést Martos Gábor, a MúzeumCafé főszerkesztője vezeti.

Augusto Esquivel gombokból készült pianínója. További "gombolmányok" a művész honlapján.

Új, táncsérülések kezelésére specializálódott klinika nyílik a birminghami Queen Elisabeth Kórházban, adta hírül az International Arts Manager. A Nemzeti Táncorvoslási és Táncorvoslás-tudományi Intézet (National Institute of Dance Medicine and Science) azután jelentette be a részleg megalapítását, hogy a Harlequin Floors cégtől 10,000 angol font értékű adományt kapott.

2015. január 1-jétől az olasz Riccardo Chailly a Milánói Scala főzeneigazgatója. Nemcsak új karmestere, hanem új intendánsa is lesz a neves intézménynek: 2014-ben Alexander Pereira vezeti a házat. December 10-én a milánói polgármester, Giuliano Pisapia jelentette be a változást, mely nem volt igazi meglepetés, hiszen Chailly-ról, mint Barenboim legesélyesebb utódjáról beszéltek már hetek óta.

Ez nem egy nagy hegedű.

Nincs benne hulla.

Nem, nem szeretnék inkább fuvolázni.

Vannak pillanatok, amelyek igen kényesek. A születés boldogsága, a halál szomorúsága mindenképpen ilyen. Ezért is megdöbbentő a bookline figyelmetlensége: Szokolay Sándor életrajzát a zeneszerző halála után egy nappal 60%-os kedvezménnyel ajánlják.
 

Arezzói Guido az ezredforduló (az előző) egyik legjelentősebb zenetudósa és zenepedagógusa volt. Még ma is beszélünk róla, sőt mi több, használjuk az általa kifejlesztett szolmizációs rendet és hangokat (ut=dó, re=ré, mi=mi, fa=fá, sol=szó, la=lá). Micrologus című műve az első zenei traktátus, amely szól a gregorián énekről és a többszólamú gyakorlatról. Boethius zenei alkotása mellett ebből a tanulmányból készült a legtöbb másolat a középkorban. És nélküle ez sem született volna meg:

Még le sem csengett a Beczala-féle sértődés és az ahhoz kapcsolódó hozzászólás-áradat, Diana Damrau (Violetta) facebook-oldalának adminisztrátora is beszállt a vitába. Íme a közlemény:

ADMIN: *az oldal szerkesztőjének magánvéleménye* Lenyűgöz, hogy mennyien hozzászóltak az eseményekhez, de sok a tiszteletlen megszólalás is. Mindenkit szeretettel látunk itt, akkor is ha tetszett egy bizonyos produkció, akkor is, ha nem. Nem tolerálom azonban az előadók felé irányuló durva támadást, illetve a durvaságot általában.

Az énekesek nagyjából öt évvel az előadás előtt szerződést kötnek az operaházakkal. Ekkor még nem tudják, kivel énekelnek, ki lesz a rendező, illetve a kreatív csapat. Kérem, ne az énekeseket szidják, ha az előadás nem tetszett!

 

A Milánói Scala december 7-én tartott évadnyitó előadása lassan egy szappanoperára hasonlít leginkább. Legalábbis az utóéletét tekintve. Már a produkció másnapján elkezdtek megjelenni azok a hírek, mely szerint Diana Damrau (Violetta) "elfelejtett" időben megérkezni a II. felvonás 2. jelenetére. Erről blogunk is beszámolt. Mindez azonban csekélyke hír volt ahhoz képest, amellyel Piotr Beczala (Germont Alfréd) szolgált. A kifütyült (Milánóban "kibúúúzott") énekes úgy megsértődött az olaszok faragatlanságán, hogy kijelentette, többet nem dolgozik a Scalában. Estére persze finomított - valószínűleg - első felindulásból közzétett nyilatkozatán:

"aggodalomra semmi ok ... professzionális énekes vagyok, a Scalával kötött szerződésemet kitöltöm. Tegnap a Traviatában megmutattam, mit tudok, s bár a megformálandó figura kapcsán nem értettem egyet mindenben a rendezővel, tehetségemnek megfelelően játszottam. Munkám eredménye pedig ... életem első búúú-ja ... és ennek következménye: Olaszországba csak szabadságra jövök. Köszönöm a támogatást, büszke vagyok barátaimra és rajongóimra. A hozzászólások fontosak, és erőt, motivációt adnak a jövőre nézve!" - írta (most) Facebook-oldalán Piotr Beczala.

 

Életének 83. évében elhunyt Szokolay Sándor. A Kossuth-díjas zeneszerzőt vasárnap, soproni otthonában érte a halál - közölte a család. Szokolay Sándor 1931. március 30-án született a Békés megyei Kunágotán. 1947-től járt a Gulyás György karnagy-pedagógus vezette békéstarhosi zeneiskolába. Zenei tanulmányait Szabó Ferencnél és Farkas Ferencnél folytatta a Zeneakadémián, ahol 1957-ben kapott diplomát. Szokolay Sándor dolgozott a Magyar Rádió és a Magyar Televízió zenei szerkesztőjeként, 1959-től 1994-es nyugdíjba vonulásáig a Zeneakadémia zeneszerzéstanára volt. Több mint hatszáz művet komponált, közöttük vannak szimfóniák, oratorikus művek, kórus- és versenyművek, szóló szonáták, dalok. Munkásságát számtalan díjjal ismerték el, kétszer (1960-ban és 1965-ben) kapta meg az Erkel Ferenc-díjat, 1966-ban a Kossuth-díjat, 1976-ban lett érdemes művész, 1986-ban kiváló művész. A Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat 1987-ben és 2001-ben, a Magyar Művészetért díjat 1993-ban, a Magyar Örökség-díjat 1998-ban, a Kodály-díjat és a Corvin-láncot 2001-ben kapta meg, 2008-ban Prima-díjjal tüntették ki, adta hírül a hirado.hu.

Sokan nézték és hallgatták december 7-én este a Milánói Scala évadnyitó operaelőadását, Verdi "La Traviata" című zenés színpadi alkotását. Másnap reggel jelent meg az a hír, mely szerint a Violettát alakító Diana Damrau a II. felvonásban csak jelentős késéssel érkezett meg a színpadra. Az emiatt kimaradt énekelt részeknek csupán zenekari kísérete volt hallható. Daniele Gatti karmester, akit egyébként "kibúztak" az előadás végén, vizsgálatot indított, hogy kiderítse, ki volt a hibás. Persze a nézők nagy része (beleértve engem is) azt gondolta, ez a változtatás a rendezői koncepció része. Diana Damraut hangos éljenzéssel fogadta a ház.

A napokban kaptuk az értesítést a Nemzeti Filharmonikus Zenekar sajtóosztályáról, hogy elkészültek a legújabb fényképek Kocsis Zoltánról. Íme itt az egyik legjobban sikerült, Kenéz László fotózta.

 

A klasszikus zene rajongóinak is el kell néha gondolkozni azon, hogy az idő előrehaladtával a könnyűzene is klasszikussá válhat. Nem volt ez másképp évszázadokkal ezelőtt sem, legfeljebb a tálalás változott. A Nirvana legendás borítóképén szereplő csecsemő ma már 22 éves. Tempus fugit.

 

A katalánok egyik legismertebb zenei együttese, a "Capella Reial de Catalunya" idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Ebből az alkalomból a Jordi Savall által vezetett formáció "Magnificat i Jubilate" címmel Lully, Händel, Vivaldi és Bach műveiből adott hangversenyt. Az itt látható (és hallható) részlet 2013. november 30-án került fel a világhálóra.

 

December 7-én este 6 órától a Magyar Televízió és a Bartók Rádió is élőben közvetíti Verdi: La traviata című operáját a Milánói Scalából. Ebből az alkalomból blogunk rendszeresen beszámol az előkészületekről. A Scala ma a twitteren adta hírül, hogy a jelmezes főpróbát éppen ma tartják. A szereposztás a következő:

Valery Violetta - Diana Damrau (szoprán),
Bervoix Flóra - Giuseppina Piunti (mezzoszoprán),
Annina - Mara Zampieri (szoprán),
Germont Alfréd - Piotr Beczala (tenor),
Germont György - Zeljko Lucic (bariton),
Gastone - Antonio Cariano (tenor),
Douphol báró - Roberto Accurso (bariton),
D'Obigny márki - Andrea Porta (basszus),
Grenvil doktor - Andrea Mastroni (basszus),
Giuseppe - Nicola Pamio (tenor),
Szolga - Ernesto Petti (basszus),
Küldönc - Ernesto Panariello (basszus)

A Milánói Scala Ének- és Zenekarát Daniele Gatti vezényi.

 

"Világos, hogy az évszakok mindegyike is a hozzá közel álló elem számát kapja, a tavasz a levegőét, melyhez gyengédsége folytán hasonlít, a nyolcat, a nyár a forrósága miatt a tűzét, a négyet, az ősz a föld szárazsága miatt a hatot, a tél nedvessége folytán a tizenkettőt. A tavasz tehát az őszhöz kvart, a télhez kvint, a nyárhoz oktáv viszonylatban van."

(Aresteidés Quintilianus: A zenéről, ford.: Ritoók Zsigmond)