Reggeli etűd

Címkék: Reggeli etűd, Jólesz György, Bartók Rádió, Muzsikáló reggel

Talán magával az irodalommal egyidős a jelenség, pontosabban az az eljárás, hogy az író egy-egy figuráját annak beszédmódjával karakterizálja. Az viszont vélhetően az újkori irodalom találmánya, amikor a szereplő társadalmi hovatartozását világítja meg a beszédstílus.

Az író saját, „hivatalos” nyelvezetétől való eltérés a legtöbb esetben lefelé mutat. A tanulatlan emberre jellemző beszédet, argót használó, vagy a tájnyelven megszólaló szereplőt rendszerint lenézik. Jobb esetben a mű egyéb szereplői, rosszabb esetben maga az író. Természetesen ez nem kizárólagos szemlélet, hiszen a népi, a népies és a népieskedő irányzatokban a tájnyelv és a tájszólás határozottan a kiválasztottakat jellemzi. De ha egészében nézzük, a nyelvtani hibákkal terhes, a tájnyelvi, netán trágár megszólalás általában a megszólaló alávetettségét fejezi ki. A számtalan példa közül egyet. Karinthy Frigyes színdarabjában, a Holnap reggelben, a III. felvonás elején két jassz – a régies kifejezést csak körülírni tudom, mondjuk, a kallódó fiatal szókapcsolattal –, szóval, két jassz beszélget. (A „Himmelmann” tükörfordításban égi embert, a történetben értelemszerűen pilótát jelent.)

A társadalmi osztályok, a hierarchia tekintetében valamivel közömbösebb az idegen akcentus használata. Ámbár ez is lehet lenézés tárgya, és ezzel már át is lépünk a zene területére. A Zsoldosszerenád, Orlandus Lassus madrigálja viccességét annak szövege adja. Ahogy egy faragatlan zsoldoskatona töri az olaszt.



De mehetünk még beljebb is a muzsikában. A XIX. és a XX. század és bizonyos mértékig még korunk zenéjében is az ún. könnyűzene felbukkanása az egyszerű, tanulatlan, alacsony származású ember beszédének a megfelelője – egyértelműen rosszalló, lenéző értelemben. Hogy ez jó-e vagy sem, hogy mesterségesen mélyíti-e a szakadékot a „magas művészet” és a „könnyű műfajok” között, vagy csak leképez egy szemléletmódot, ezt nem a mi tisztünk eldönteni. Inkább lássunk két példát. Arthur Honegger drámai oratóriuma, a Jeanne d’Arc a máglyán történelmi témát dolgoz fel. A jórészt szimbólumokkal dolgozó alkotás egyik legdöbbenetesebb jelenete, amikor Jeanne-t a peres eljárás során kiszolgáltatják az állatoknak. De ki legyen a bíró? A tigris, a róka, a kígyó nem vállalja. Elvállalja viszont a disznó. A dolog történelmi előzménye voltaképpen egy szójáték. A Jeanne perében eljáró egyházi törvényszék vezetője Beauvais püspöke, egy bizonyos Pierre Cauchon volt. És bár másképpen írják, mint a ’disznó’ jelentésű „cochon”-t, a két szó csengése ugyanaz. Nos tehát a disznó jelentkezik elnöknek, és a jelenethez Honegger kora szórakoztatózenéjének stílusából merít.

Alban Berg Wozzeck című operája, illetve a forrásul szolgáló Büchner-dráma szintén megtörtént eseményt dolgoz föl. És noha a következő jelenet kocsmában játszódik, ahol eleve is indokolt a könnyűzene használata, Berg ezzel is aláhúzza a helyzet tragikumát. Wozzeck meglátja élettársát, Marie-t, amint a Tamburmajorral táncol, önfeledten.

Említettem, hogy ez az eljárás a XIX. században kezdődik, azért ezt hadd finomítsam. Az 1800-as évek elején még nem létezett, vagy nem volt akkora a szakadék könnyű és komoly között. Haydn még gond nélkül adott ugyanabban a tételben ugyanannak a témának arisztokratikus, népi és magyaros karaktert – mint például a III:77-es Hoboken-jegyzékszámú C-dúr vonósnégyesben.



Maradjunk is a vonósnégyesnél.

Tapasztalhatjuk, hogy a kényszerű hierarchiát a könnyűzene is tudomásul vette, és az ünnepélyes mondanivalóhoz az ún. komolyzene eszköztárából kell kölcsönöznie. Paul Simon és Art Garfunkel dalában a neves amerikai építészre, Frank Lloyd Wrightra emlékeznek, és a méltatás csúcsán belép egy vonósnégyes is.



Jólesz György

(Elhangzott 2013. november 21-én a Bartók Rádió "Muzsikáló reggel" című műsorában.)


Hejesírás / Helyesírás

Címkék: helyesírás, MTA, Bősze Ádám, Pirítós, Muzsikáló reggel, Bartók Rádió



Pukkini, meg Kopin - mondta hajdani énektanárom, de nem tudom, azért, hogy elrettentsen, vagy hogy tanítson minket? Az előbb elhangzott felvételen Thomas Adams működött közre. Fel e ismerték Önök is?
És már látom, ahogy tollat ragadnak. Most ne tegyék! Illetve, tegyék, csak várjanak egy kicsit!
 

Itt a Pirítós, a Muzsikáló reggel kritikai rovata. Benne helyes és helytelen írással, kedves és fülsértő fogalmazásokkal.

A népszerű vagy éppen népszerűtlen "egybeírjuk" nevű blogger, akinek sokszor nincs más dolga, mint hogy kijavítsa a külön írt, valójában egybe írandó szavakat az ilyen-olyan posztokban, lassan új munka után nézhet. A Magyar Tudományos Akadémia ugyanis helyesiras.mta.hu címen új honlapot indított.

Valószínűleg nem mai a kezdeményezés, hiszen közel két és fél ezren tetszikelték már a Facebookon; mindenesetre én még csak most láttam. Nagyszerűnek tartom mind az ötletet mind pedig a megvalósítást. Nemcsak azért, mert az oldal könnyen kezelhető, dizájnja letisztult és még vonzó is, hanem azért mert játékra csábít. Azon vettem észre magam, hogy fél órát játszottam vele: próbálgattam túljárni az eszén, majd leszálltam a magas lóról.

„Belép, berepül hozzám, szíve szívemen dobban. Száz édes csókban forrt össze ajkunk, míg izzó kézzel lefejtem bűvös válláról a fátyolt.”
Képzeljék el mindezt tele helyesírási hibával!

Térjünk csak vissza az említett honlaphoz, és olvassuk el a rövid és tartalmas összefoglalót:

"Használtautó-kereskedés, macskatápszer, papagájkiállítás, nyersselyem ing: külön-, egybe- vagy kötőjellel írjuk ezeket a szavakat? Látszólag nagyon hasonló szerkezetűek, de ki érti, hogy miért írjuk őket különféleképpen? Hogy is volt az a bizonyos „hat szótagos szabály”? Kisebb-nagyobb kutatómunkával utánanézhetünk mindennek a helyesírási szabályzatban… A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ezt többnyire vagy nem tesszük meg, vagy nem kapunk könnyen és gyorsan érthető útmutatást a szabályzattól. Ezért készítette el a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete a helyesiras.mta.hu helyesírási tanácsadó portált, ahol a fentiekhez hasonló kérdésekre diákok és felnőttek, a helyesírásban és nyelvtani szakkifejezésekben jártasabbak és kevésbé jártasak egyaránt gyors segítséget kapnak. A portál célja, hogy hasznos és hatékony segédeszköze legyen mindazoknak, akik helyesen szeretnének írni – az érvényben lévő akadémiai szabályzat, A magyar helyesírás szabályai 11. kiadása alapján."

Vegyük csak sorra a helyesírási oldal lehetőségeit! A már említett "Külön vagy egybe?" "egybeírjuk" blogger vitorlájából vonja ki a szelet, a "Helyes-e így" pedig általános ellenőrzési lehetőséget kínál. Mily sokan használhatják a "Névkeresőt", s tanulhatják meg végre, hogy Széchenyi vagy Széchényi egy ékezet különbséggel más embert jelöl! De itt az "5/öt" is, mely nagy segítség a számok helyesírásában. Csak halkan jegyzem meg: valószínűleg a matematikai antitalentumaim, (szebben: tehetségtelenségem) az oka, hogy a számok helyesírásánál még mindig meg kell álljak és el kell gondolkodjak. A dátumok és az ábécébe rendezés menüpontokat nem találom olyan lényegesnek, mint az előzőeket, gondolom, ezért is kerültek az oldal aljára.

Ha valaki ennél bővebb szakmai indoklásra vágyik, elolvashatja az éppen aktuális helyesírási szabályzatot, de kutathat az archívumban is. Mindez pedig okostelefonra szabott változatban is elérhető, és ami a legszebb mindebben: helyesírási ügyelet is működik. Még nem éjjel-nappal, hanem csak a hét két napján.

Értékelés: ***** (az ötből)

Bősze Ádám

(Elhangzott a Bartók Rádió reggeli műsorának Pirítós rovatában 2013. június 12-én.)


Kalózok (?)

Címkék: kalóz, kalózfelvétel, Krystian Zimerman, Muzsikáló reggel, Bartók Rádió, Ellenpont

Minden a köhögéssel kezdődött. Aztán jött a tételek közötti taps, s most ez. Krystian Zimerman lengyel zongoraművészt egy esseni hangversenye közben megzavart egy "gyanútlan" hallgató, aki mobiltelefonjával rögzítette a koncertet. Éppen honfitársának, Szymanowskinak a lengyel témára írt h-moll variációit adta elő Zimerman, amikor észrevette a rendetlenkedő nézőt. Játék közben figyelmeztette őt, hogy hagyja abba a filmezést. Az 56 éves művész ezután izgatottan kirohant, amikor pedig visszatért, tájékoztatta a közönséget, hogy éppen a Youtube és más ingyenes zenei csatorna miatt veszíti el koncertszerződéseinek nagy részét.

Eddig a hír. A Bartók Rádió hétfői "Muzsikáló reggel" című adásában (6:00-9:30) az engedély nélkül rögzített előadásokról, a szabadon felhasználható, vagy éppen tiltható zenei felvételekről lesz szó. Mindez pedig előjátéka lesz annak a sorozatnak, amelyik a Muzsikáló reggel "Ellenpont" című adásában (8:15-től) a szerzői jogot kívánja közérthetővé tenni zenészeknek és zenét szeretőknek egyaránt.

Ha a kérdéshez már most hozzászólnának, megtehetik a Facebook-oldalunkon.

[Az eredeti Zimerman-cikk itt található.]

 

Kotta nélkül

Kotta nélkül játszik az, aki betéve tudja a darabot. Kotta nélkül játszik az, aki abban a pillanatban találja ki a darabot. És kotta nélkül szeretnénk mi is játszani: könnyedén, néha improvizálva vagy éppen "nyakkendősen" írni a klasszikus zenéről. Hír, beszámoló, kritika, interjú és egyéb - a közmédia klasszikus zenével foglalkozó műsorainak háttéranyaga.

Facebook