A Győri Filharmonikus Zenekar próbajátékot hirdet az alábbi állásra:

Hegedű tutti (határozott idejű szerződéssel). A próbajáték időpontja: 2013. július 11. csütörtök 9:30. A próbajáték helyszíne: Győr, Richter Terem (9021 Győr, Aradi vértanúk útja 16.)

További részletekért klikk ide.

A Muzsikáló reggel június 18-i "Tárgy eset" című rovatában Benedetto Marcello említett művének első kiadásáról volt szó, arról a nyolc kötetes gyűjteményről, melynek első kiadását az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára őrzi. Kelemen Éva, a gyűjtemény egyik könyvtáros szakembere elmondta, hogy a kiadványok a bibliotéka alapítója, Széchényi Ferenc könyvtárából valók, s a Musica practica 1 jelzet alatt találhatók. Marcello zsoltárparafrázisai nemcsak zenetörténeti szempontból, hanem a zeneműkiadás történetének nézőpontjából is különlegesnek mondhatók, hiszen itt alkalmaztak először hagyományos, a latin nyelvhez kapcsolódó, valamint görög és héber zene megszólaltatására is alkalmas kottanyomtatási technikát egy kiadványon belül.

Találtam egy remek videót arról, miként lehet megérteni a zenét?! Aki nem tud angolul, annak lent mellékelem a szöveget.

A Muzsikáló reggel "Tárgy eset" című rovatában, 2013. június 13-án került bemutatásra az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében található zenélő automata, mely egy jezsuita (?) férfiszentet ábrázol. Amint azt Horváth Hilda muzeológus elmondta, "mindössze két további, a budapesti figurával közel egykorú, imádkozó (ferences) szerzeteseket formázó automata ismert a világon: ezek egyikét a müncheni Deutsches Museum őrzi, a másik a washingtoni Smithsonian Institution - National Museum of American History gyűjteményében található. Mechanikus szerkezetüket tekintve mindkettő közeli analógiája a budapesti darabnak, s méretük is közel azonos. Ugyancsak hasonló méretű és szerkezetű a bécsi Kunsthistorisches Museum Kunstkammerében őrzött, Lanton játszó hölgy címen ismert zenélő automata-figura, melyet Giovanni Torriano / Juanelo Turriano (1510 k. - 1585) 1570 körül készült művének tart a kutatás. Az itáliai származású Turriano előbb V. Károly német-római császár, majd fia, II. Fülöp spanyol király udvari órásmestereként szolgált."

További információk és fényképek találhatók az Iparművészeti Múzeum honlapján. A Tárgy eset három héten keresztül meghallgató a Bartók Rádió hangtárából.

Amikor bemutatták Debussy: A tenger című szimfonikus vázlatait a mű nem aratott sikert. Az egyik kritikus a következőket írta: „Debussy úr úgy tűnik, mostanság bizarr zenét szeret írni, olyan muzsikát, amely érthetetlen és eljátszhatatlan.” Nos, a mestert egyáltalán nem hatották meg a kemény szavak.

Ebben a művében Debussy oly érzékletesen festi le a napfelkeltét, a hullámokat és a szelet, mint korának legnagyobb festőművészei. Mindezek ellenére alkotása csak jóval később, elsősorban Toscanini előadásainak köszönhetően vált repertoárdarabbá.

A sajtószabadságért való küzdelem különös esetével szembesülhettek a Hamburgi Abendblatt olvasói, amikor egy Cecilia Bartoli-koncertkritikához nem képet, hanem csak egy üres felületet találtak lapjukban. Az illusztráció helyén a következő szöveg állt: „szerettünk volna fotót közölni az énekesről, de svájci ügynökségének feltételei elfogadhatatlanok voltak számunkra. Csak ők válogathattak volna a fényképekből, s a fel nem használtak törlésére akartak minket kötelezni. Ezeket a feltételeket elfogadni nem állt módunkban.”
 

Luigi Cherubini "Médea" című operájának kottája újra elérhető az előadók számára, ugyanis tudósok segítségével sikerült már elfeledett részeket is napvilágra hozni. Egy elfeledett ária, melynek tintája olvashatatlanná tette a kéziratot, röntgensugarakkal végzett vizsgálat következtében vált újra olvashatóvá. A több mint 200 éve rejtve maradt részlet ettől kezdve már tényleg csak újkori előadójára vár. További részletek a Hangszer és Zene oldalán.

Alexander Pereira (fotó: Luigi Caputo/Salzburgi Ünnepi Játékok)

Alexander Pereira, a Salzburgi Ünnepi Játékok intendánsa idén szeptembertől nem látja el tovább irányítói feladatát a világ egyik legnevesebb zenei fesztiválján, szerződését ugyanis a lejártnál egy évvel korábban felbontják. Kedden este többek között erről is döntött a salzburgi kuratórium, hiszen Pereira 2015-től a Milánói Scala igazgatója lesz. Helyetteséről a kuratórium gondoskodik, új vezetői pályázatra csak a 2017-es évaddal kapcsolatban kerül sor.

Natalie Dessay Donizetti Az ezred lánya című operájának próbáján 2007-ben (forrás: MTI/AP/Stephan Trierenberg)

Natalie Dessay világhírű operaénekes nyilvánosan is bejelentette, hogy szeptembertől kezdve visszavonul az operaszínpadtól. Az idén 48 éves művész Massenet Manonjával búcsúzik az operaközönségtől, de nem szakad el teljesen a színháztól, hiszen régi álmát valósítja meg: prózai színésznőként dolgozik tovább. „Meg akarom változtatni az életem: színésznő leszek!” - nyilatkozta egy San Franciscó-i lapnak.

Korniss Dezső 1975-ben készült festménye, az "Allegro barbaro" a Tárgy eset (8:15-től a Muzsikáló reggelben / Bartók Rádió) keddi adásának főszereplője. A Magyar Nemzeti Galériában Bellák Gábor mutatta be Korniss ikonikus alkotását a Bartók Rádió hallgatóinak. Az elhangzott műsor meghallgatható a Bartók Rádió hangtárából.

A Budapest Music Center és a Művészetek Palotája – az MR Szimfonikusok közreműködésével – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala támogatásával zeneszerző versenyt hirdet.

A verseny létrehozóinak és a díjak felajánlóinak elsődleges célja, hogy ösztönözzék és támogassák új magyar zenedarabok megalkotását. Kívánatos emellett, hogy tartós együttműködés jöjjön létre a fiatal szerzők, illetve a kamaraegyüttesek és nagyzenekarok között az új zene népszerűsítésében. További információkat itt találhat.

Megjelent a Nemzeti Filharmonikus Zenekar jövő évadra vonatkozó terve, amelyet rendhagyó módon nem (csak) honlapjukon ismertettek a közönséggel, hanem a főzeneigazgató, Kocsis Zoltán maga beszélt róla a youtube-ra feltöltött videóüzenetében. A videó itt megtekinthető.

Ahogyan Kocsis a Nemzeti Filharmonikus Zenekar weboldalán fogalmaz:

"Ebben az évadunkban - felületes ránézésre is – a nagy vállalkozások dominálnak. De azt is mondhatnók, hangversenyzenekar mivoltunkhoz képest elég sokszor leszünk Richard Strauss Capricciójából megismert Monsieur Taupe szerepében, vagyis a színpad alatti zenekari árokban. Hangversenytermünk adottságai messzemenően lehetővé teszik, hogy a nagy német zeneszerző hazánkban még sohasem előadott operáinak sorozatát folytassuk, ez alkalommal az előző évadból az ideire átcsúszott Hallgatag asszonnyal."

A németországi Weißenfels egyik gyűjteményben eddig ismeretlen Bach-kéziratra bukkantak. Az 1740-ből származó autográf nem saját kompozíció, hanem az itáliai zeneszerző, Francesco Gasparini (1661-1727) egyik miséjének zenei anyaga. A kéziratot június 6-án mutatták be a nagyközönségnek.

Liszt Ferenc Magyarországon is fellelhető levelei közül kettőben is foglalkozik a német zeneszerző, Robert Volkmann személyével. Az egyik véglet:

„Tisztelt Uram! Igaz örömmel fogadom el Triójának baráti dedikációját, s csak ismételni tudom e műre vonatkozó őszinte dicséretemet” – írja Volkmannak.

Amikor Volkmann meghalt, a Zeneakadémia zeneszerzés-tanszakán Koessler követte őt. Ezzel kapcsolatban írja Liszt egy levélben (ez a másik véglet):

„Az, hogy Volkmann osztályát Koessler veszi át, előny a hallgatóknak. Az utóbbi években ugyanis Volkmann egyre hanyagabbul tanított. Úgy tűnik, ennyi elég volt belőle. De ezt csak halkan mondom, bár igaz."

Kotta nélkül játszik az, aki betéve tudja a darabot. Kotta nélkül játszik az, aki abban a pillanatban találja ki a darabot. És kotta nélkül szeretnénk mi is játszani: könnyedén, néha improvizálva vagy éppen "nyakkendősen" írni a klasszikus zenéről.

Hír, beszámoló, kritika, interjú és egyéb, a Közmédia klasszikus zenével foglalkozó műsorainak háttéranyaga kerül blogunkra, amelyet ezennel útjára indítunk. Teljék benne örömük!